2011. október 26., szerda

Virtuális élőlánc: Balla D. Károly tiltakozása

E blog tulajdonosa bejelentette: "A magam módján ezúton internetes akció keretében indítom el tiltakozásomat az ellen, hogy a több mint 30 esztendeje „a rakodópart alsó kövén” békésen üldögélő kedves költőmet valamely idióta politikai felforgatótevékenység keretében méltó helyéről elmozdítsák." Az akció részletei: Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen (vps) - virtuális szerver József Attila szobra körül

Budapest VPS

A meghirdetett tiltakozás eredményes volt, az adott kulcsszavakkal indított Google keresések még 2015-ben is a Serp-top helyeken mutatják a vps bérlés webakció szájtjait, amelyek nagyon jól jöttek egy aktuális seo marketing tuning sikerre vitelében az alábbi téma weboldalának optimalizációjában: virtuális szerver bérlés Budapest _ Balla D. Károly tiltakozása szobor ügyében az interneten 2011-ban; Kossuth-tér, JA szobra: ####

      vps szerver bérlés

      2011. október 24., hétfő

      Transzferár szabályozás - 2012-ben is

      A gyakorlatban sok kérdést vet fel a szokásos piaci ár és az ettől eltérő transzferár megállapítása. A NAV is egyre több vizsgálatot indít, egyre szigorúbbak a szankciók. Az alábbi rendezvény előadói gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, a szakmai programot rögtön egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel kezdve, melynek során valós példák kerülnek bemutatásra.  

      Rendezvény: Transzferár szabályozás 2012.

      Dátum: 2011. november 10. /   9:00 – 12:30


      Helyszín:
      Danubius Hotel Arena ****

      Előadók: Gémesi Péter, Helybély Judit, Bagdi Lajos, Dr. Boros Richárd,


      Témák:
      •  Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások
      •   A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből
      •   Transzferár kihívások egy vállalat működési profiljának átalakítása során
      •   Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben
      •   A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben
      •   Módszerek alkalmazási sorrendje
      •   Összehasonlító elemzés
      •   Dokumentáció
      •   Várható fejlemények
      •   A NAV ellenőrzési gyakorlata
      •   Jellemző hibák, megállapítások
      •   A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok
      •   Az ellenőrzés irányai, tendenciák
      •   Adatbázisokkal szembeni követelmények
      •   Kapcsolt vállalkozások bejelentése
      •   A szankció mértéke
      További információk, jelentkezés: itt

      2011. október 21., péntek

      A transzferár nyilvántartás elkészítése

      A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete

      Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

      Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőképp a következőket:
      • a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
      • a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
      • a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
      • a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
      • a piac meghatározása, jellemzői
      • a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
      • az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
      • az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
      • a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
      • a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.
      Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.

      Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

      A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

      1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

      A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

      2. Pénzügyi elemzés

      Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

      3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

      A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

      a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

      b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

      c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

      A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

      4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége


      A transzferárak adóhatósági megközelítése


      Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.
      A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
      APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

      Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:

      • egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
      • kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
      • többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.
      Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint
      • az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
      • az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
      • a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
      • az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

      2011. október 19., szerda

      Hiányos transzferár-nyilvántartás: magas bírság

      Transzferár: sokba kerülnek jövőre a hiányosságok

      Napi Gazdaság: Végh Szabolcs, menedzser, KPMG

      Az október 14-én benyújtott kormányzati adócsomaggal az elmúlt napokban számos írás foglalkozott. Érthetően első körben a legnagyobb érdeklődésre a személyi jövedelemadó, a különadók, a veszteségelhatárolás és az egyéb nagy horderejű kérdések tartottak számot. Alaposabban vizsgálva az anyagot azonban kitűnik, hogy a bírságok is kiemelkedő mértékben emelkedhetnek, valamint új bírságkategóriák jelenhetnek meg jövőre.

      A módosítás alapján a büntetési tételek kétszeres-háromszoros szintre emelése átlagosnak mondható, így a transzferár-nyilvántartás elkészítésének "visszaeső" elmulasztása esetére kiszabható, a jelenleg hatályoshoz viszonyított nyolcszoros mértékű bírság feltétlenül figyelemre méltó.

      A törvényjavaslat értelmében hiányos vagy hiányzó transzferár-nyilvántartás esetén a jelenleg is hatályos kétmillió forint/per nyilvántartás mértékű bírság marad érvényben, azonban két új kategóriát is bevezetnek. Egyrészt az adózó ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Másrészt az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, azaz a bírság ilyen esetben nyilvántartásonként alapesetben 16 millió forint.

      Bár sem a törvényjavaslat, sem indoklása nem tartalmaz magyarázatot arra nézve, pontosan hogyan is kell értelmezni a két új kategóriát, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kétmillió forintos bírság csak akkor szabható ki, ha az ellenőrzés által érintett évek és tranzakciók során mindössze egyetlen esetben mutatkozik nyilvántartási hiányosság. Amennyiben viszont több nyilvántartás is hiányzik, azokra már a négymillió forintos tétel érvényes. Ráadásul ha az ellenőrzés több évet fog át és ugyanazon tranzakció dokumentálása hiányzik, az ismétlés díja négyről 16 millió forintra emelkedik (bár az is elképzelhető, hogy a korábban négymillió forinttal büntetett hiány tarifája 32 millióra nő). Bonyolultabb cégstruktúrák esetén, ha valaki nem figyel oda, a számla könnyen tízmilliós vagy szélsőséges esetben százmilliós büntetési tételt is mutathat.

      Érdekes lehet még az előbbiek vizsgálata abból a szempontból is, hogy egy témába vágó adózási kérdés értelmében az adóhatóságnak a mulasztási bírság összesített összegének tekintetében az ésszerűség keretei között szükséges maradnia. Ez alapján elvileg lehetne az ésszerű büntetésre is számítani, de senki ne kergessen hiú reményeket. Az adóhivatal az esetek jelentős részében igyekszik a lehető legmagasabb büntetési tételt kiszabni.

      Tapasztalataink alapján még mindig előfordul, hogy hiányos transzferár-dokumentációkkal találkozunk, időnként az is kiderül, hogy számos tranzakciót nem dokumentáltak. A várható új szabályozás után ezek a hibák különösen drága következményekkel járhatnak.

      2011. október 6., csütörtök

      Cégek összevonásával megszűnik a transzferár-elszámolás

       A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-elszámolás kötelezettsége (és az ezeket "fenyegető" ellenőrzések) sok nehézséget, fölösleges adminisztratív terheket jelentenek az egymással alá-fölé-mellérendelt és/vagy részesedési tulajdonosviszonyban álló vállatok számára. Mindez megszűnik, ha például az anyavállalat összeolvad leányvállalataival. Ez történt most a  Waberer’s Holding esetében. A hírt a Népszabadság alapján közöljük:


      Tőzsdére készül a Waberer’s Holding. A három-öt év múlva esedékes parkettre lépést a cégcsoport vállalkozásainak összevonásával alapoznák meg. A cég alapítója és elnök-vezérigazgatója a tulajdonostárstól, a Mid Europa Partnerstől az idén 17 millió eurót kap, jövő tavasszal pedig újabb 13 millió eurós tőkeinjekció következik. A terveik szerint a jelenleg Európa hatodik legnagyobb közúti szállítmányozója a tőzsdére lépéskor már harmadik lesz az uniós piacon. Wáberer György egyszerre húzza meg a nadrágszíjat és áldoz birodalma megerősítésére. Lapunknak arról beszélt: a jelenleg 3650 főnek munkát adó, és 2350 járműből álló flottát üzemeltető cég 2014 és 2016 között léphet a parkettre. Ahhoz azonban, hogy megfeleljen a bejutás feltételeinek, még sokat kell változnia. A teendők sorának elején a hatékonyabb és takarékosabb szervezet kialakítását szolgáló lépések kaptak helyet. A MEP közreműködésével a Waberer’s átvilágítása a közelmúltban lezárult, ezek alapján átalakítják a cégcsoport struktúráját. Az eddig vagyonkezelői feladatokat ellátó holdingvállalat összeolvad leányaival. Mindez a várakozások szerint jót tesz majd a társaság működésének. Egyszerűbb lesz a cégcsoport adóbevallása, megszűnik a vállalaton belüli transzferárak adminisztrációja, feleslegessé válnak a kereszt-garanciavállalások, és csökken az egy kamionra eső adminisztratív dolgozók aránya is.

      2011. október 4., kedd

      Transzferár-szakember

      Mint blogunk üzleti körökből származó kiszivárogtatások alapján megtudta, a 34 esztendős Lipták Zoltán személyében nemrégiben új partnert nevezett ki az Ernst & Young az adótanácsadási szolgáltatások területén. A kiváló szakember hírében álló Lipták elsődleges feladata a tanácsadó cég transzferár-tanácsadási üzletágnak a vezetése lesz.

      A transzferár-adózással kapcsolatos üzletág napjainkban igen dinamikusan fejlődik, mondhatni húzó ágazat lett.

      Az pozíciót betöltő Lipták tudomásunk szerint több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik az adózás és egyéb pénzügyi szabályozások területén, miközben jelentős energia-iparági referenciákra tett szert korábbi tevékenységei során. A KÖZGÁZon és az ELTÉ-n szerzett lépesítés, van tőzsdei szakvizsgája és adószakértői képesítése, több nyelvet beszél, s még több nyelven folytat üzleti levelezést. Elsősorban a felvásárlásokkal és más tranzakciókkal kapcsolatos nemzetközi adótervezés, valamint az átvilágítások és transzferárképzési megoldások területén szerzett vezetői tapasztalatokat.

      A transzferárazás 2003 óta tartozik szakterületei közé, gyakori előadója a témában rendezett konferenciáknak. Munkájához blogunk sok sikert kíván.