2012. január 6., péntek

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.


 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése