2012. április 30., hétfő

Transzferár szabályozás − jó az irány, de még sok a kátyú

Az adóhatóság a transzferárak magyarországi megjelenése óta egyre inkább felnő a feladathoz, és inkább kisebb, mint nagyobb zökkenőkkel képes volt adaptálni az új gyakorlatot. Ezt mutatta például az EU Joint Transfer Pricing Forum ajánlásainak 2009-es beemelése is.

Forrás: Napi Gazdaság (http://napi.hu/)

Tavaly decemberben a törvényhozás elérkezettnek látta az időt, hogy finomítson a hazai transzferár szabályozásii gyakorlaton. A "régi-új" 22/2009-es pénzügyminisztériumi rendelet számos, az adózót segíteni szándékozó rendelkezései közül kiemelkedik a nyilvántartási kötelezettség felszámolása a korábban az egyszerűsített nyilvántartási kötelezettség alá eső tranzakciók esetén, vagy az egyszerűsített adattartalom megkövetelése az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében.


A törvényi finomítás pozitívuma, hogy − reményeink szerint − a hazai szabályozás korábbi formai szempontokra koncentráló megközelítése elindul egy az árazásra és a jelentős horderejű tranzakciókra hangsúlyt fektető megközelítés felé. Bár egy ilyen megközelítés minden bizonnyal nagyobb energiabefektetést igényel majd mind az adózótól, mind pedig az adóhatóságtól a kiemelt tranzakciók vizsgálata során, összességében mégis mérséklődhet a transzferárazásra fordított erőforrásigény.


A rendelet szövege mindazonáltal nem teljesen egyértelmű, így több kérdés esetében értelmezésbeli különbségek is előfordulhatnak. Mind a mai napig kérdés többek között, hogy milyen szolgáltatások minősülhetnek alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak. A rendelet által meghatározott felső határok együttesen, vagy külön-külön értendőek? Összevonási kötelezettség terheli-e az adózót az érintett szolgáltatások vizsgálatánál? Amennyiben igen, az összevonást milyen szintig kell elvégezni? Milyen költségátterhelések mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól? Nem egy esetben tehát  nemcsak a megkövetelt adattartalom, de a nyilvántartási kötelezettség léte is kérdéses.


A tét viszont egyre nagyobb az adózok számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis idén januárban megemelte az adózás rendjét érintő törvény vonatkozó mulasztásibírság-tételeit, így a kötelezettség ismételt elmulasztása esetén az eredetileg kirótt bírság többszöröse is kiszabható.


A fenti kérdések válaszainak keresése közben az idő sajnos telik, és az esedékes transzferár nyilvántartásokat lassan el kell készíteni, hogy azok a törvényi határidőn belül, az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre álljanak. 

2012. április 17., kedd

Transzferár-kulisszatitkok

Tudta Ön, hogy Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése? Tudja, hogy a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki? Tudta, hogy a 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak?

A transzferárak vizsgálata évek óta az APEH ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetet, illetve annak bírsági következményeit még nem is említettük.

A transzferárak kérdése egyébként nem csupán Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ami érthető is, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak. A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor. Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. Fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

2012. április 8., vasárnap

Ötkulcsos ÁFA - avagy Matolcsy adózási ötletei

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek nemrégiben írása jelent meg a Heti Válaszban. Ebben Bruce Bartlett adóreformokkal foglalkozó könyvéről szólva fogalmazott így: "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Kijelentése a pénzügyi köröknek meglepetést okozott.

A miniszter láthatóan kifogyhatatlan az ötletekből az új és újabb adók bevezetését illetően. Újabb felvetése témánkat, a transzferár szabályozás megszabta adózási követelményeket ugyan nem érinti, olvasóink tájékoztatása érdekében mégis ismertetjük, miként nyilatkozott Matolcsi ötletéről Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna TV Közbeszéd c. műsorában.

Az adószakértő szerint károkat okozhat Matolcsy ötletelése 


Ha egyedüliként bevezetjük a pénzügyi forgalmi adót, az azt fogja eredményezni, hogy bizonyos tranzakciók elhagyják az országot, így bár bevételt hoz, de közben károkat okoz az adó - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában reagálva Matolcsy György előző napi publicisztikájára.

A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent, Bruce Bartlett adóreformmal foglalkozó könyvéről szóló írásában fogalmazott úgy, hogy "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Írt továbbá arról, jobb volna öt áfakulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, bár ezt az unió még nem engedi.

Az adószakértő viszont óvatosságra intett a bankok további adóztatásával kapcsolatban, mivel a többletterheket végső soron a hitelfelvevők és a betétesek fizetik meg. Ráadásul minél drágább a banki szolgáltatás, annál nehezebb lesz hitelhez jutni, ami nem segíti a gazdaság előremozdítását.


A Duna TV Közbeszéd című műsorában a pénzügyi forgalmi adóról szólva Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő elmondta, úgy tudja, már el is dőlt, hogy nem lesz ilyen adónem az unióban, azért nem, mert még ha az egész unió területén ki is vetnék ezt az amúgy nem túl nagy mértékű adót, akkor az unió pénzügyi szektora egy az egyben átvonulna Tokióba, Szingapúrba vagy máshova.


Ha még kisebb körben, csak egy ország vezeti be, és a másik 229 ország nem, akkor könnyen lehet, hogy a pénzügyi tranzakciók egy része elhagyja az országot, ami most itt zajlik, vagyis bevételt biztos hozna, de eközben károkat okozna.

Csak óvatosan a bankok adóztatásával


Egyébként is óvatosan a bankszektor további adóztatásával - teszi hozzá az adószakértő, ugyan mondhatjuk, hogy úttörők vagyunk a bankadó bevezetésében, a mértékében is, mert az igen erős, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy az adót végső soron a hitelfelvevők és a megtakarítók fogják megfizetni, akik kevesebb kamatot kapnak betéteik után. Minél drágább a banki szolgáltatás, annál kevésbé lehet könnyen hitelhez jutni, márpedig a gazdaság előremozdítása érdekében a könnyű hitelekre igencsak szükség lenne.


Arra a kérdésre, mire lenne jó az ötkulcsos áfa bevezetése, miközben a felső áfakulcsunk már így is a világon a legmagasabb, az adószakértő kifejtette, tankönyvszerűen nem tud egyetérteni azzal, hogy a szociálpolitikát, a szociális kérdéseket az árakat terhelő adóban kellene közvetíteni. Ugyanis ez lehetne céja az áfakulcsok differenciálásának.


A termékeket mindig mindenki fogyasztja, a szegény, a gazdag és a turista is. Ha a szociálpolitikát a személyi jövedelemadóba nem visszük bele, márpedig a kormány erről beszél, és a jelenlegi szja-rendszer tényleg nem tartalmaz ilyen elemeket - mondja Vámosi-Nagy -, akkor biztos nem az árakat terhelő adóban kell kifejezni, hanem valamilyen szociálpolitikai támogatási, juttatási rendszerben.

Nem szerencsés mondat


Matolcsy csütörtöki publicisztikájában azt is írta. "Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit. A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (a közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start munkások), de még szükségünk lesz egy 75 és egy 25 százalékos kulcsra is"


Ez egy nem szerencsés mondat - mondja az adószakértő arra a kérdésre, mire gondolhatott a miniszter a fenti mondatokkal, az élőmunkát ugyanis nem ötféle adókulcs, hanem legalább hét adó terheli, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, és még lehetne sorolni, még a helyi iparűzési adó is növeli az élőmunka-terhet.


Vámosi-Nagy szerint úgy tűnik a Matolcsy által felsorolt példákból, hogy kizárólag a szociális hozzájárulási adóra gondolt, ami főszabályként 27 százalék (korábban munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak hívták), de vannak bizonyos kedvezmények, Karrier Híd program a közszférában elbocsátottak részére, rokkantak foglalkoztatására. Tehát 100 százalék a 27 százalékos adó, és az 50 százalék a kedvezményekkel csökkentett.

Forrás: DunaTV, ATV, Napi Gazdaság, Gazdasági Rádia

2012. április 1., vasárnap

Hirdetési lehetőség TRANSZFERÁR témában

HIRDETÉS + HONLAPOK OPTIMALIZÁLÁSA

Ez a weboldal a Google keresőben a transzferár keresőkérdésre és számos kapcsolódó kifejezésre az első 10 találat között szerepel (például ezekkel: transzferár EU TPD, transzferár nyilvántartás, transzferár ellenőrzés, transzferár törvény, transzferár szabályozás, transzferár dokumentáció).

Ennek köszönhetően
mindazok, akik az adott témát illetően szolgáltatást, adószakértőt, partnert keresnek, nagy valószínűséggel megtalálják és meg is nyitják ezt az oldalt

- ezt látogatottsági statisztikáink jól igazolják.

Éppen ezért

az Ön vállalkozása számára hasznos lehet, ha az oldalon hirdetést, felhívást vagy az saját oldalára mutató linket helyeztet el

Ha érdekli a lehetőség, írjon: >levél küldése< - áraim mérsékeltek.
Lehetőséget kínálok arra is, hogy vállalkozását bemutató írást helyezzen el oldalamon. 

Keressen akkor is, ha azt akarja, hogy az Ön honlapja kedvezőbb pozícióba kerüljön a találati listákon. Erről részletesebben: