2012. június 17., vasárnap

Hintajáték: Orbán és EURO(pa)

József Attila szerint a macska hiába ügyeskedik: kint és bent egyszerre nem foghat egeret. Nagy kérdés, hogy Magyarország politika és gazdasági értelemben meg tudja-e a maga egerét - túlélését - fogni, ragadni akár az EU keretein belül - akár kívüle. Az viszont nem kérdés, hogy a se itt- se ott, vagy az itt is - ott is levés bizonytalansága semmi jóra nem vezethet. Főleg, ha a kormánypolitika szintjére emelkedik a kinn-is-vagyok--benn-is-vagyok hintajáték.

Orbán Viktor interjúja a bécsi Die Presse 2012. június 16-i számában

Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Európai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuverenitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. "Levontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófához vezet" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi Die Presse vasárnapi számában megjelent interjújában.

Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, "ha már teljesen készen áll rá" - mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terjedelmes interjúban, amelyről az MTI számolt be. Orbán Viktor a nemzetek Európája mellett foglalt állást. A kontinens legnagyobb előnye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor "nagyon óvatosnak" kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése.

"Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül" - mondta a kormányfő.

Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében - mondta, hozzátéve, hogy a sikert a kitűzött célokhoz képest kell mérni. "Vannak komoly nehézségeink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljainkhoz" - jelentette ki. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország. Az IMF-program 2008-ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. Görögország azóta összeomlott, Magyarország még mindig áll.

A beszámoló alapján a belpoltikai kérdések voltak hangsúlyosabbak az interjúban. A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben szétzúzták, az MSZP közvélemény-kutatások szerinti támogatottság-növekedése kapcsán pedig megjegyezte, hogy a Fidesz minden időközi választást megnyert. A vitákat kiváltó Horthy-emlékművek kérdéséről úgy vélekedett, hogy "Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak".

Hozzátette: emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes önkormányzatok dolga, ám aláhúzta, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. "Horthyt diktátornak nevezi valaki?" - felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy "hazai diktátor" emlékművével egyetért-e. "Szálasi Ferenc volt diktátor" - tette hozzá. Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna.