2012. október 30., kedd

Mit akar az IMF? - Értelmetlen volt a 200 milliós államkapmpány

Veres János volt pénzügyminiszter kérdést tett fel Varga Mihálynak , az EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek az Országgyülésben. Varga Mihály válaszából kiderül, hogy
a kormány által médiakampány keretében hangoztatott állítólagos IMF-feltételek nem szerepelnek azon a listán, melyet a Valutaalap nyári látogatása után hátrahagyott.
Sőt, igazából nem is feltételekről van szó.

Mint Varga kifejtette, a júliusi egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illett mélyebb kifejtése szükséges. Ezek között találunk egészen konkrét pontokat is, de mivel ezeket az IMF az első tárgyalási forduló után fogalmazta meg, ezek sokkal inkább tekinthetők javaslatoknak, mint feltételeknek. A javaslatok közt szó sincs ingatlanadóról, a családtámogatás visszavágásáról, amit a kormány a bruttó 200 milliós kampányában hangsúlyoz.
A kabinet ugyanis olyan hirdetéseket jelentett meg, melyek azt sugallják, hogy a Valutaalap a nyári és téli teraszbeépítések árában realizálódó ingatlanadó bevezetését és a támogatások megszüntetését kérte volna a magyar kormánytól. A Valutaalap a kampány indulásakor jelezte, hogy köztudott, az IMF ilyet nem kért a magyar kormánytól, ráadásul ennyire konkrét lépéseket nem is szabnak feltételnek, nem ez az alap gyakorlata (a Varga által ismertetett levélben is csupán javaslatokról van szó).
A magyar kormány szerint a kampányra azért van szükség, hogy felkészítsél az állampolgárokat az IMF-megegyezésre, illetve hogy ismertessék a magyar álláspontot. A kabinet szerint a tömegével küldött üzenetek nem a Valutalap ellen szólnak, noha mindegyik plakáton és hirdetésben szerepel, hogy "Nem engedünk az IMF-nek".

Válaszában Varga Mihály kitért a magyar fél válaszára (ezt szeptember közepére sikerült elkészíteni), melynek kapcsán megjegyzi, a "tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének tovább csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkőr bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában".

2012. október 27., szombat

Orbán Viktor 600 milliárdja

Miközben arra lehet számítani, hogy végleg megszakadnak az IMF-fel folytatott tárgyalások (sokan úgy vélik, hogy bár az eddig is döcögő tárgyalások megszakadásának számos oka lehet, az IMF számára az utolsó csepp a pohárban a magyar kormány hirdetési kampánya volt, amely az országon belül az IMF lejáratását célozta), s miközben az ország költségvetése olyan stabil, mint a pákozdi ingókövek, aközben a miniszterelnök bombasztikusnak is mondható bejelentést tett arról, hogy az állam átvállalja az önkörményzati tartozások tetemes részét. A Transzferár blog szerkesztőségének erről óhatatlanul Verne Gyula A bégum 500 milliója c. örökbecsű regénye jutott eszébe. Az október 27-i MTI-hír:

600 milliárdos bejelentést tett Orbán Viktor 

A kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából, megszabadulhassanak adósságterhük egy részétől - hangzott el szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen. Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. A kormányfő bejelentése szerint összesen 1.956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat. Arról a miniszterelnök nem beszélt, hogy mi lesz az így átvállalt adósságállomány sorsa, de sokat sejtetően annyit elárult: "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük", és ezek nem mindegyike indokolatlan.

Íme a részletek! 

Orbán Viktor beszédét követően a Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki, melyben részletesen bemutatják "Orbán Viktor miniszterelnök javaslatát az önkormányzatok adósságcsapdából való kimentésére függetlenségük helyreállítása érdekében". 

1. A kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti települések esetében az országos állomány 8%-a körül lévő adósságállomány oszlik meg körülbelül 1.700 település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1.673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint. 

2. A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti települések esetében az adósság - az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való - részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Az 5.000 fő feletti települések adósságállományát átlagos 40%-os mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát. 

Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján. 
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ennek megfelelően, amennyiben egy 5.000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó - fentiek alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának: 

- 100%-ával egyezik meg, vagy meghaladja azt, adósságállománya 40%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 134 önkormányzat, 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebbe a kategóriában vannak. (Példák: Budakalász, Sárvár) 

- 75%-a és 100%-a közé esik, adósságállománya 50%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár) 

- 50%-a és 75%-a közé esik, adósságállománya 60%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós, Gyula) 

- 50%-át sem éri el, adósságállománya 70%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg) 

Az elgondolás alapján az 5.000 fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállománya kerül átvállalásra. Ehhez hozzászámítva az 5.000 fő alatti önkormányzatok esetében a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1.956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.

2012. október 19., péntek

Az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cége

Felszállt a füst az adózás ipari kéményeiből... Megvan az idei győztes.


Magyarországon az Ernst & Young-ot választotta az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cégének az International Tax Review. Az elmúlt három évben összesen hat díjból ötöt hazai irodánknak ítélt oda a zsűri. A vállalatot kétszer az év adótanácsadó, míg háromszor az év transzferár-tanácsadó cégének választották.

„Mindkét díj elismerése annak a kitartó és következetes munkának, amelyet az elmúlt években folytattunk Magyarországon és a régióban. Sikerünk titka egyebek mellett abban rejlik, hogy hazai tapasztalatunkat és a nemzetközi tudásunkat egyaránt felhasználjuk munkánk során. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi elismeréseket kiváló magyar adószakértőinknek köszönhetjük” – hangsúlyozta Rencz Botond, az Ernst & Young regionális vezető adópartnere.

Az Európai Adóügyi Díjakat minden évben a legnevesebb adóügyi kiadvány szerkesztői ítélik oda ügyfél referenciák alapján. Az elismerést azok a cégek kaphatják meg, akik a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják az adóügyi tranzakciók, a strukturálás és a transzferár-tanácsadás területén. Azon vállalatokat díjazzák, amelyek nemcsak kiváló eredményeket érnek el, de élen járnak az innováció területén, és képesek megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal is az egyes kategóriákon belül.

„A pénzügyi vezetők számára a transzferárazás jelenti az egyik legnagyobb kihívást az adózás területén, ezért is nagy elismerés, hogy a szakma ismét cégünknek ítélte a legjobbnak járó díjat ezen a területen” – tette hozzá Lipták Zoltán, az Ernst & Young transzferár-tanácsadási üzletág vezetője.

A nagyszabású londoni gálaesten összesen hét díjat gyűjtött be az Ernst & Young Európában, ebből egyedülállóan két kategóriában is a hazai adótanácsadási üzletág részesült elismerésben.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

2012. október 6., szombat

"Oltári gáz van" - "Kvázi feudális berendezkedés"

"Súlyos hiba úgy viselkedni, mintha mi fújnánk a Passzát-szelet"


A kormány intézkedéseit bírálta Chikán Attila és Mellár Tamás is a Menedzserek Országos Szövetségének konferenciáján. Az első Orbán kormány gazdasági minisztere szerint a koncepció hiánya és az improvizálás jellemzi a kabinet intézkedéseit. Mellár Tamás pedig azt mondta: nem lesz IMF-megállapodás. Szerinte az egyezség hiánya miatt drágábban kell finanszírozni a jövő évi költségvetést.



Chikán Attila és Mellár Tamás közgazdászok szerint a kormánynak olyan koherens gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely az elmúlt két évre nem volt jellemző. A két egyetemi professzor, aki az első Orbán-kabinet alatt magas kormányzati funkciót töltött be, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) csütörtöki rendezvényén értékelte a magyar gazdaságpolitikát.

A hallgatóságból érkezett kérdésre, hogy a magyar kormány még ebben a választási ciklusban köt-e megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), Mellár Tamás, a KSH volt elnöke kategorikusan nemmel válaszolt. 

Chikán Attila pedig úgy felelt: nincs olyan kormánydöntés, hogy ne legyen, de olyan sincs, hogy legyen megállapodás az IMF-fel. "Én kívánatosnak tartom" a hitelmegállapodást - tette hozzá.

Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere elmondta: a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a bizalom hiánya; a gazdaság szereplői bizalmatlanok a kormánnyal és egymással szemben.
A volt miniszter a jövő évi költségvetésről elmondta: "bölcs döntés volt", hogy a kormány a végleges számok elfogadását az IMF-tárgyalások következő szakasza utáni időszakra tolta el. Szerinte helyes, hogy a kormány a túlköltekezést vissza akarja fogni és csökkenteni kívánja a költségvetés hiányát, de nem mindegy, hogy milyen eszközökkel teszi ezt.

Mellár Tamás kiemelte: az elmúlt két évben a kormány szokatlan gazdaságpolitikai megoldásai, az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai intézkedések nem álltak össze. Sőt a helyzetet nehezítette, hogy az intézkedések mögött rendre elmaradtak a hatástanulmányok - vélekedett. Mellár Tamás rámutatott: jó cél az, hogy az államadósságot csökkenteni akarja a kormány, de ehhez szerkezeti változások is szükségesek hosszabb távon, mert a magyar gazdaság jelenlegi állapotában és szerkezetében nem versenyképes.
Mellár Tamás szólt arról, hogy az Orbán-kormány "nekiesett a külföldi tőkének", ezt azonban furcsa módon felemásan teszi: miközben nem szereti a szolgáltató szektorban tevékenykedő, illetve a pénzügyi szektorban működő külföldi tőkét, addig a kifejezetten a termelésbe beruházó külföldi tőkéseket kedveli.

A volt KSH-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a kormány a "kvázi feudális berendezkedést" akarja megvalósítani az országban. Rámutatott: a több évszázados hagyományok miatt erre a hűbéri társadalomra van is fogadókészség a magyar társadalom egy részében. Mint mondta: "újra meg lehetne írni Mikszáth vagy Móricz regényeit, például a Rokonokat".

Arra a felvetésre, hogy milyen intézkedéseket tennének, ha volna beleszólásuk a kormányzati politika alakításába, Chikán Attila úgy felelt: a cél az lenne, hogy visszaálljon a stabilitás és a bizalom, és jelentősen korszerűsíteni kellene az intézményrendszert. Kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium együttműködése "totális csőd".

Mellár Tamás úgy fogalmazott, hogy "minél előbb befejezném a szabadságharcot, és a hosszú távú együttműködésre helyezném a hangsúlyt a külföldi tőkével".