2013. március 26., kedd

Változások a Transzferár szabályzásban

Mint azt az erre kötelezettek tapasztalhatták, az utóbbi időben az adóhatóság nemcsak a transzferár dokumentáció meglétét, hanem egyre inkább a tartalmi megfelelősségét is aprólékosan vizsgálja. Ismernünk kell hát a meglévő és várható változásokat.

Érdemes tudni, ezért felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kormányzati honlapon 2013 márciusa óta olvasható, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett tervezet értelmében több ponton is változások várhatóak a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó 22/2009. (X.16.) PM rendeletben.

A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a transzferár nyilvántartást nem összesítve, hanem szerződésenként kell elkészíteni abban az esetben is, ha a szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul meg. Szerződés hiányában a transzferár nyilvántartásokat ellenőrzött ügyletenként szükséges elkészíteni.

A tervezet értelmében nincs dokumentáció-készítési kötelezettség az adóhatósághoz előzetesen benyújtott szokásos piaci ár-megállapítási kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben az adóhatósági határozat érvényessége megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesülés feltétele, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.

A módosítás alapján szintén nem keletkezik dokumentáció-készítési kötelezettség a nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés kapcsolt vállalkozásra változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt vállalkozás részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani.

A tervezet továbbá pontosítja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál csak az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni. A korábbi szabályozáshoz képest ez jelentős könnyítést jelent, tekintettel arra, hogy már nem a szerződés megkötésétől kell az adóév végéig történő teljesítések értékét figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár vizsgálatakor. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, mind a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, mind pedig az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamát kell alkalmazni.

A tervezet emellett tartalmazza, hogy a szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs, de legfeljebb a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs minősül (alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartás készítése esetén, ahol az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni).

Az egyik legfontosabb módosítás alapján az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok használata során részletes és meghatározott lépéseket kell követni és kvantitatív, valamint és kvalitatív szűréseket kell elvégezni.