2013. szeptember 30., hétfő

Módosulnak a szabályok

171 milliárddal megdobták a költségvetési hiányt. Szigorodni fognak a pénzmosás elleni védelem szabályai. Stabilizálódnak az építési tevékenységek. Tényleg módosulnak a szabályok, vagy csak nagydobra van verve?

Módosul a transzferár-dokumentációkra vonatkozó szabályozás, a módosítások egy része a szabályozás pontosítását szolgálja, ám vannak érdemi, a vállalkozások adminisztrációs terhein könnyítő változások is - értesült az Origó a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértőitől a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletéről.

A módosítás egyik fontos újítása, hogy beiktatja a transzferár-rendeletbe az eddigi, egyébként az OECD transzferár irányelveire épülő gyakorlatot, amely szerint a szokásos piaci ár meghatározására összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó adatbázisok adatai is felhasználhatóak - mutatott rá dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely.

A módosítás valamelyest bővíti a transzferár-dokumentáció készítése alól mentesített tranzakciók körét. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis - többek között - nem kell transzferár-dokumentációt készíteni azokra az ügyletekre vonatkozóan, ahol a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban a teljesítések értéke nem érte el az 50 millió forintot.

Ez annyiban kerül módosításra, hogy az 50 millió forintos értékhatárt ezen túl adóévenként kell vizsgálni. Ennek a több évre kötött megállapodások esetén lesz jelentősége, hiszen nem kell összeszámítani a különböző adóévekben teljesített kifizetéseket.

A hatályos szabályozás szerint a vállalkozásoknak lehetőségük van arra is, hogy külföldi kapcsolt cégeikkel közösen készítsenek transzferár-nyilvántartást. Az értékhatár vonatkozásában a módosítás már azt is egyértelművé teszi, hogy ha külföldi pénznemben határozták meg a szerződésben az ellenértéket, akkor azt milyen árfolyamon kell forintra átszámítani az értékhatár vizsgálatakor.

2013. szeptember 25., szerda

Ukrajna gazdasága

Ukrajna gazdaságilag egy nagyon  gazdag ország. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.
Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.
Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

Gazdasági ágazatok
Az ukrán gazdaság ágazati struktúrája a következő (százalékban megadva):

  • elektroenergetika 6,3%
  • tüzelőanyag-ipar 12,3%
  • vaskohászat 12,4%
  • színesfémkohászat 1,1%
  • gépgyártás 31,2%
  • vegyipar és kőolaj-feldolgozás 5,5%
  • faipar 3,2%
  • építőanyag-ipar 5,8%
  • könnyűipar 6,5%
  • élelmiszeripar 12,8%
  • egyéb iparág 2,9%



2013. szeptember 20., péntek

Mik a vállalkozás alapításának lépései?

Egy vállalat létrehozásához tisztában kell lennünk, hogy melyek azok az első lépések, amelyek kihagyhatatlanok.

1.lépés: Cégnév meghatározása
2.lépés: Székhely használati nyilatkozat beszerzése
3.lépés: Formanyomtatvány, igazolványok másolatának megküldése
4.lépés: Szükséges iratok aláírása ügyvédi jelenléttel. Ügyvéd által elvégzendő feladatok a cégalapítás során
5.lépés: Székhelyként megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának ellenőrzése
6.lépés: Cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzése
7.lépés: Bejegyzési kérelem összeállítása, benyújtása
8.lépés: Cégbírósági végzés munkaidőben 1 órán belül

Betéti társaság alapítása esetén a cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzését követően szükséges a cég bankszámlájának megnyitása és a törzstőke megfizetése a számlára. Az erről a hitelintézet által kiállított igazolás eredeti példányát a jogi képviselőnek a jogszabályok alapján kötelező ellenőriznie a bejegyzési kérelem benyújtása előtt, így ezt el kell juttatni a cégalapítás iratait ellenjegyző ügyvédhez.

 A cégalapítás költségei rendszerint ügyvédi munkadíjból, eljárási illetékből, illetve a székhelyül szolgáló ingatlan használati jogosultságának ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő költségekből állnak.

A CÉGALAPÍTÁS KÖLTSÉGEI: AZ ELJÁRÁSI ILLETÉK
Az eljárási illeték egyszerűsített eljárásban 15.000,- Ft, ezen kívüli esetekben 100.000,- Ft.
Az egyszerűsített eljárás és az ennek megfelelő alacsonyabb illeték abban az esetben alkalmazható, amennyiben a cég alapító okirata vagy társasági szerződése a cégtörvény mellékletében meghatározott szerződésminta szerint készül.

A CÉGALAPÍTÁS KÖLTSÉGEI: A SZÉKHELYHASZNÁLATI JOGOSULTSÁG ELLENŐRZÉSE
A székhelyhasználati jogosultság ellenőrzése a székhelyül szolgáló ingatlan ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogosultjainak ellenőrzése útján lehetséges. Ehhez szükséges tulajdoni lap szemle beszerzése a földhivataltól. Mikor már minden elkészült, elmondhatjuk, hogy beindult az új vállalkozásunk.

2013. szeptember 15., vasárnap

Egy pofon a közgazdászoknak?

Nem  úgy fog történni, ahogy azt az elmélet tartja. Egy klasszikus játékelméleti helyzet, hogy ha szorongatnak a rendőrök, akkor érdemes a bűntársam ellen vallanom. Vagy lehet, hogy mégsem?

A gyakorlat az elmúlt években gyakran sutba dobta az elméletet. A University of Hamburg két kutatója – Menusch Khadjavi és Andreas Lange – legfrissebb tanulmányában újra pellengérre állította az elméleti közgazdaságtant, amint a gyakorlatban bebizonyította, hogy az egyik legismertebb közgazdasági elmélet, a fogolydilemma a valóságban nem feltétlenül állja meg a helyét.

A fogolydilemma egy játékelméleti gyakorlat, melynek keretében egy bűncselekmény két gyanúsítottját hallgatják ki, külön-külön. Ha az egyik vallomást tesz a társa ellen, akkor ő szabadon távozhat, a társát három évre elítélik. Ha mind a ketten vallanak – egymásról nem tudnak, a két gyanúsítottat elkülönítve hallgatják ki –, akkor mind a ketten két évet kapnak, ha mind a ketten némák maradnak, akkor egy-egy év a büntetés. Az elméleti közgazdaságtan szerint, bár a legjobb kimenetet, vagyis összességében a legkevesebb börtönben töltött évet az összejátszás eredményezi, a domináns stratégia mégis a társ ellen vallás. Ebben az esetben a két elítélt nem bízik abban, hogy a társa is hallgatni fog, és vallomást tesz, aminek az eredménye az, hogy mind a ketten két-két évre börtönbe vonulnak.

Ez az elmélet, mit hozott a gyakorlati kísérlet? A két közgazdász valós körülmények között, egy börtönben tesztelte a fogolydilemmát, ahova a rabok mellé diákokat is magukkal vittek. A tét természetesen nem börtönbüntetés volt, hanem a diákok számára pénz, az elítéltek számára kávé és cigaretta. A kísérlet látványosan megcáfolta az elméletet, a börtönlakók ugyanis a várakozásokkal ellentétben az esetek 56 százalékában megtagadták a társ ellen vallást, szemben a diákok 37 százalékával. A diákok esetében tehát végeredményben bevált az elmélet, többnyire vallottak egymás ellen, az elítéltek azonban többségében az összejátszás stratégiáját választották, esetükben nem igazolódott be a feltételezés. Tehát a közgazdasági elméletről kiderült, hogy a valóságban nem igazán működik, persze az esetek nagyobb részében igen.

2013. szeptember 10., kedd

Állandó jellegű iparűzési tevékenység

Váratlan helyzetek adódhatnak elő, és nem tudjuk a jogainkat. Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

A vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) - kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja - az általános előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Ebben az esetben az adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Ha a kisadózó vállalkozás az előzőek szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
Tájékozódásunkhoz hozzá tartozik, hogy tudjuk mikor milyen ügyben kihez lehet fordulni, ahonnan megnyugtató válaszokat kaphatunk.

2013. szeptember 5., csütörtök

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Egy kis tudnivaló a helyi iparűzésről. A főváros esetében a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.
Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
  2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
  3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
  4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.  

Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő  . A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
bármely - az előző pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.