2016. január 28., csütörtök

A piackutatás a marketing lelke

Marketing üzenetek küldése
Marketing kampány kutatása.
A piackutatás - a fogyasztói, vásárlói felhasználói igények felmérése. (A fogyasztói szokások elemzése)

A piackutatás = szisztematikus adatgyűjtés

Célja: utat mutasson a marketingdöntések meghozatalához.

A piackutatás folyamata:

  • Feladat meghatározása
  • Hipotézis felállítása
  • Adatgyűjtés
  • Adat feldolgozása / a hipotézis megerősítésre kerül, vagy el kell vetni
  • Adatközlés

Feladat meghatározása

Meg kell határozni a felmerült probléma természetét és határait. pl.: a megtérülési ráta hirtelen csökkenése

Hipotézis felállítása

Szerintünk mi a változás oka

Adatgyűjtés

Módszerei: kérdőív, technikai eszközök
A kérdőív, a legösszetettebb, elsődleges adatgyűjtési eszköz. Különösen fontos a kérdések helyes összeállítása, a kérdőív tesztelés. Tudatosan kell kiválasztani a kérdések szövegét és sorrendjét.

A Kérdések formája:

Zárt kérdések – meghatározzuk a lehetséges válaszokat, a válaszadó pedig választ közülük. Ennek a feldolgozása egyszerű.
Nyitott kérdések – lehetőséget adunk a válaszadóknak, hogy önmaga válaszolja meg a kérdéseket a saját szavaival. Ennek feldolgozása bonyolult.

Kérdezési módszerek:

Személyesen
Levélben
Tömeges sms-ben, mobiltelefonon

drága
személyes kontaktus
magas a válaszmegtagadók száma
egyéb megfigyelésekre is alkalmas
viszonylag lassú
rendkívül rugalmas
a kérdezőbiztos torzítása jelentős
lassú
könnyű
a visszaküldött kérdőívek száma általában kicsi
a megfelelő minta megválasztható
rugalmatlan
gyors
könnyű
személyes kapcsolat
nem megfelelő a minta reprezentativitása
csak telefonnal rendelkezőkkel
nem lehet hosszú
kis költség

2016. január 14., csütörtök

Botrányok az állampapírpiacon – történelmi lecke

Biztonságban a pénzünk
Pénzpiac marketing fogása.
Az állampapír piac és az állampapírokkal foglalkozó vállalkozások, minden marketing fogás-t felhasználnak, még a mobil marketing nyújtotta lehetőségeket is. Teszik ezt azért, hogy eltereljék a figyelmet az utóbbi időben napvilágot látott botrányok miatt. A csalásokra már korábban felfigyelhettek volna, ha bevezetik a bankszakmában jól bevált tömeges sms üzenet értesítési rendszert, amelyből a tulajdonos rögtön megtudhatja, hogy milyen mozgások történtek a vagyonát illetően.
Az állampapírok piaca igen gyorsan futott fel, s nem terhelték túl hatósági szabályozások. Ezért szép számban jöttek ide szemérmetlen kalandorok és szélhámosok üzletet csinálni. Lássunk egy régi botrányt, mely intő jel lehetett volna a befektetők számára. A botrány megrendítette a piac iránti bizalmat, és szigorúbb szabályozásokat kényszerített ki, sajnos nem elég szigorút.

A Drysdale Government Securities kereskedőcég

Ez a kétes hírű vállalkozás 1982-ben kezdte meg működését az állampapírpiacon. Néhány hónapon belül több mint 6 milliárd dolláros pozíciót épített ki, tette mindezt kiváló marketing kampányának köszönhetően is.. A Drysdale egyébként mindössze 20 millió dollár kezdő tőkével indult. A cég főleg a passzív repókban jeleskedett, összehozott például egy több mint 2 milliárd dolláros Chase-üzletet.
A Drysdale a passzív repók és az értékpapírügyletek eltérő kereskedési technikájából igyekezett hasznot húzni. A passzív repókban mozgatott értékpapírok kamatai továbbra is a tulajdonosokat illeti meg. A tulajdonosoknak kifizetett hitelösszeg ezért csak az értékpapírokat, de nem azok felgyűlt kamatait fedezte. Az egyszerű értékpapír-eladások esetében azonban az eladási ár tartalmazza a kamatot is. Értékpapírok berepózásával, majd eladásával a Drysdale (a felgyűlt kamatokkal megegyező) pénzbevételt ért el, amit felhasználhatott spekulációs céllal.
Végül persze kiderült a turpisság, amikor a Drysdale nem tudta kifizetni a berepózott kötvények felgyűlt kamatait. Nem volt képes kifizetni például 160 millió dolláros tartozását a Chase banknak. Kiderült továbbá, hogy a szóban forgó papírok nem is voltak a Chase birtokában. Az értékpapírok tulajdonosai a bank ügyfelei voltak, akik felhatalmazták a bankot, hogy – némi többletjövedelem reményében – repózza a papírokat. A Chase ezért a tranzakció-sorozat ártatlan szereplőjének tekintette magát. Elhárította, hogy anyagi felelősséget vállaljon a veszteségekért. A piac iránti bizalom erőteljesen megrendült. Végül a Fed – néhány jelentős piaci szereplőt mozgósítva és a színfalak mögött ügyködve – meg tudta győzni a Chase bankot, hogy vállalja magára a veszteséget.