Az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cége

Felszállt a füst az adózás ipari kéményeiből... Megvan az idei győztes.


Magyarországon az Ernst & Young-ot választotta az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cégének az International Tax Review. Az elmúlt három évben összesen hat díjból ötöt hazai irodánknak ítélt oda a zsűri. A vállalatot kétszer az év adótanácsadó, míg háromszor az év transzferár-tanácsadó cégének választották.

„Mindkét díj elismerése annak a kitartó és következetes munkának, amelyet az elmúlt években folytattunk Magyarországon és a régióban. Sikerünk titka egyebek mellett abban rejlik, hogy hazai tapasztalatunkat és a nemzetközi tudásunkat egyaránt felhasználjuk munkánk során. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi elismeréseket kiváló magyar adószakértőinknek köszönhetjük” – hangsúlyozta Rencz Botond, az Ernst & Young regionális vezető adópartnere.

Az Európai Adóügyi Díjakat minden évben a legnevesebb adóügyi kiadvány szerkesztői ítélik oda ügyfél referenciák alapján. Az elismerést azok a cégek kaphatják meg, akik a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják az adóügyi tranzakciók, a strukturálás és a transzferár-tanácsadás területén. Azon vállalatokat díjazzák, amelyek nemcsak kiváló eredményeket érnek el, de élen járnak az innováció területén, és képesek megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal is az egyes kategóriákon belül.

„A pénzügyi vezetők számára a transzferárazás jelenti az egyik legnagyobb kihívást az adózás területén, ezért is nagy elismerés, hogy a szakma ismét cégünknek ítélte a legjobbnak járó díjat ezen a területen” – tette hozzá Lipták Zoltán, az Ernst & Young transzferár-tanácsadási üzletág vezetője.

A nagyszabású londoni gálaesten összesen hét díjat gyűjtött be az Ernst & Young Európában, ebből egyedülállóan két kategóriában is a hazai adótanácsadási üzletág részesült elismerésben.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Zwack, Unicum, 1/3-os zuhanás

Gyerekkoromban anyám, ha elfelejtettem megfésülködni, mindig azt mondta: olyan vagyok, mint az Unikum reklám. Nekem fogalmam sem volt, miről beszél.

Amikor először láttam meg a plakátot egy antikváriumban, valamikor a 80-as években, akkor már javában kedvencem volt a kesernyés ital. Ha Magyarországon voltam, étkezéseim állandó velejárója volt az ún. Kisunikum.

Most pedig azt olvasom, hogy 85 éves korában elhunyt a neves üzletember, Zwack Péter.

Szellemes, szerény, szeretnivaló férfió volt, amint ez az alábbi videóból is kiderül.

A Zwack Unicum Nyrt. Igazgatóságának tiszteletbeli elnökét, volt országgyűlési képviselőt Olaszországban érte a halál.

Zwack Péter szülei Zwack János, az Unicumot gyártó és forgalmazó Soroksári úti Zwack-gyár társtulajdonosa és Wahl Vera voltak. 1945-ben a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd egy évvel később a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán kezdte meg tanulmányait, de emellett a családi gyárban is dolgozott. 1947-ben ifjúsági teniszbajnok lett. 1947 végén Zwack Péter édesapja tanácsára elhagyni kényszerült Magyarországot, először Olaszországba majd az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol családjával együtt megkapta az amerikai állampolgárságot. Eleinte különböző kisebb munkákat vállalt, 1952-ben a connecticuti New Havenben egy alkoholimportőr cég menedzsere, majd 1954-ben egy chicagói borimportőr cég társtulajdonosa lett.
1956-ban létrehozta Eckhard Tiborral, valamint a korábbi amerikai elnökkel, Herbert Hooverrel és Sargent Shriver Jr-ral létrehozta a „First Aid for Hungary" alapítványt és 120ezer dollárt gyűjtött a magyar forradalom USA-beli menekültjei számára.
1964-ben önálló borimportőr céget alapított New York-ban, két évvel később egy másik szeszipari vállalat exportigazgatója lett. 1970-ben visszatért Európába, Firenzében telepedett le, és a Zwack Unicum gyártásának és nemzetközi forgalmazásának felügyeletével foglalkozott.

1987-ben, az üzletemberek közt elsőként tért haza Magyarországra, majd 1989-ben a Budapesti Likőripari Vállalattal közösen vegyes vállalatot alapított, Zwack Unicum Budapest Kft. név alatt. 1991-ben a privatizáció keretében társával, Emil Underberg-gel létrehozva a Peter Zwack & Consorten AG-t visszavásárolta az államtól jogos családi tulajdonát, megalapítván ezzel a Zwack Unicum Rt.-t, amelyben az igazgatóság elnöke lett. 2008-ban adta át a stafétabotot a hatodik generációt képviselő fiának, Zwack Sándornak, miközben ő megmaradt a vállalat tiszteletbeli elnökének, és aktívan részt vett a társaság életében, irodájának ajtaja mindig nyitva állt a munkatársak, a partnerek előtt.
1990-ben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1995. és 1999. között a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke, 2003. és 2004. között pedig a Vállalkozók Országos Szövetségének soros elnöke volt.

1990-ben kinevezték a demokratikus Magyarország első washingtoni nagykövetének, emiatt amerikai állampolgárságáról is le kellett mondania.. 1992-1995 között a Liberális Polgári Szövetség-Vállakozók Pártja elnöke volt. 1994-ben, a magyar parlamentarizmus történetében egyedülálló módon, négy párt közös jelöltjeként (Agrárszövetség, FIDESZ, Liberális Szövetség -Vállalkozók Pártja,SZDSZ) lett Kecskemét független országgyűlési képviselője. 1995. és 1997. között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. Országgyűlési képviselőként támogatója volt többek közt a kábítószer elleni felvilágosító tevékenységet folytató DADA Alapítványnak, parlamenti tevékenységének központjában a feketegazdaság elleni küzdelem volt, és igen aktívan részt vett Magyarország NATO tagságának és az Európai Unióba történő belépésének előkészítésében.

1999-ben az Olasz Köztársaság Becsületrendjének lovagja kitüntetést kapta meg (Cavaliere dell'Ordine di Merito della Repubblica Italiana).
Érdemei, tevékenységei elismeréseként 2002-ben, majd 2004-ben az Év Vállalkozójának választották, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztet (polgári tagozat). 2008-ban Budapest Díszpolgári címével tüntették ki, 2009-ben megkapta a Best of Budapest életmű díjat, 2011-ben pedig az Ernst and Young „Az év üzletembere"„Példakép" díját kapta meg.
Zwack Péter első házasságából öt, második házasságából két gyermeke született. Második felesége, az angol származású Anne Marshall is tevékenyen részt vesz a cég életében. Két legfiatalabb gyermeke, Zwack Sándor és Zwack Izabella télen építik a gyártást és a tovább a családi vállalatot.
A Zwack a 2012-2013-as üzleti év első negyedében 378 millió forint adózás utáni nyereséget ért el. Ez harmadával kisebb az előző év hasonló időszakához képest. A cég sikeres volt az Unicum Szilva bevezetésében, de az alacsonyabb árfekvésű kommersz szeszek eladási frontján nagy visszaesést szenvedett el az illegális italértékesítések miatt.

A Zwack első üzleti negyedévében 4 milliárd 865 millió forint bruttó árbevételt ért el, ez 7,7 százalékkal kisebb a bázis időszakban teljesített árbevételnél.

A cég a prémiumszegmensben jól kalkulált az Unicum Szilva piacra dobásával, de például a Fütyülős Limonádét és a Szénsavas Kalinkát ki kellett, hogy vonja a piacról. Úgy tűnik, hogy az április-májusi piackutatási adatok jelentős csökkenést mutatnak a magyarországi égetett szeszesital-piacon. Az értékesített volumen ll,4 százalékkal kisebb a tavaly április-májusinál.

Értékben az egész piac tekintetében leginkább a prémium italok forgalma csökkent (-8,2 százalék), a kommersz termékeké 6,9 százalékkal kisebb a bázis időszakinál. A közepes árfekvésű (minőségi) italok árbevétele viszont jelentősen (+9 százalékkal) emelkedett. A kiskereskedelemben még nagyobb volt a prémium forgalom visszaesése (6 százalékos). A piaci átlagnál jobban teljesített a minőségi (11,9 százalékos növekedés) és a kommersz termékkör is (4,3 százalékos visszaesés).

A gasztronómiában a legnagyobb csökkenést az alacsony árazású kommersz termékek szenvedték el (10,4 százalékos csökkenés), mivel ezt a portfóliót érinti leginkább a legálisan nem értékesíthető termékek volumen-növekedése.

A bruttó fedezeti hányad jelentősen (6,3 százalékponttal) csökkent. Ez főként az anyagköltségek számottevő növekedésének köszönhető (elsősorban a forint gyengülése miatt, de a tavaly tavaszi árakhoz képest jelentősen növekedtek a mezőgazdasági eredetű alapanyagok árai is). Emellett rontotta a fedezeti hányadot az is, hogy növekedett az alacsonyabb fedezet tartalmú forgalmazott termékek részaránya az árbevételből.

Az égetett szeszes italok polci árai elsősorban az adóemelések (ÁFA, jövedéki adó) miatt növekedtek. Mivel a piac így is jelentősen csökken, ezért az önköltség növekedést csak igen is részben lehetett érvényesíteni az értékesítési árakban. Így az árbevétel-csökkenés és a jelentősen emelkedő anyagköltség következtében a Társaság bruttó nyeresége 297 millió Ft-tal (-16,3 százalékkal) esett.

A fent vázolt piaci helyzetben a működési költségek eddiginél is szigorúbb menedzselésével a negyedév során összességében 104 millió Ft (7,6 százalékos) megtakarítást sikerült elérni a bázishoz képest.

A pénzügyi eredmény közel 9,9 százalékkal (7 millió forinttal) csökkent. A Társaság rendelkezésére álló pénzállomány nagyságrendileg megegyezett a bázis időszakival. A Zwack Unicum Nyrt. körültekintő üzletpolitikájának megfelelően a naptári év elejétől azonban jelentősen nagyobb állományt tart devizában, amelyen a realizálható kamatszint lényegesen alacsonyabb. Ez okozta a kamatbevételek csökkenését.

A Társaság Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti adózott eredménye 378 millió Ft, mely 32,8 százalékkal alacsonyabb a bázisná| (562 millió Ft), de enyhén magasabb a tervezettnél.

A készletek állománya l6,3 százalékkal (336 millió Ft-tal) emelkedett. A növekedés legnagyobb mértékben a forint gyengülésének köszönhető. Ezen felül a már említett mezőgazdasági eredetű alapanyagok (finomszesz, cukor) drágulása is hozzájárult a készletérték növekedéséhez. Beruházásra 134 millió Ft-ot költött a Zwack Unicum, az első negyedév során, amelyek pótló jellegűek voltak és a tervezettnek megfelelően alakultak.

A Társaság alkalmazottainak létszáma 240 fő (a 201l/2012-es üzleti év végén 247 fő, a tavalyi év hasonló időszakában 251 fő). Ez év tavaszán - a kommersz volumen zuhanása és a továbbra is bizonytalan kilátások miatt - a Társaság csökkenteni kényszerült a termelésben a cég létszámát.

Ötkulcsos ÁFA - avagy Matolcsy adózási ötletei

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek nemrégiben írása jelent meg a Heti Válaszban. Ebben Bruce Bartlett adóreformokkal foglalkozó könyvéről szólva fogalmazott így: "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Kijelentése a pénzügyi köröknek meglepetést okozott.

A miniszter láthatóan kifogyhatatlan az ötletekből az új és újabb adók bevezetését illetően. Újabb felvetése témánkat, a transzferár szabályozás megszabta adózási követelményeket ugyan nem érinti, olvasóink tájékoztatása érdekében mégis ismertetjük, miként nyilatkozott Matolcsi ötletéről Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna TV Közbeszéd c. műsorában.

Az adószakértő szerint károkat okozhat Matolcsy ötletelése 

Ha egyedüliként bevezetjük a pénzügyi forgalmi adót, az azt fogja eredményezni, hogy bizonyos tranzakciók elhagyják az országot, így bár bevételt hoz, de közben károkat okoz az adó - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában reagálva Matolcsy György előző napi publicisztikájára.

A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent, Bruce Bartlett adóreformmal foglalkozó könyvéről szóló írásában fogalmazott úgy, hogy "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Írt továbbá arról, jobb volna öt áfakulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, bár ezt az unió még nem engedi.

Az adószakértő viszont óvatosságra intett a bankok további adóztatásával kapcsolatban, mivel a többletterheket végső soron a hitelfelvevők és a betétesek fizetik meg. Ráadásul minél drágább a banki szolgáltatás, annál nehezebb lesz hitelhez jutni, ami nem segíti a gazdaság előremozdítását.


A Duna TV Közbeszéd című műsorában a pénzügyi forgalmi adóról szólva Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő elmondta, úgy tudja, már el is dőlt, hogy nem lesz ilyen adónem az unióban, azért nem, mert még ha az egész unió területén ki is vetnék ezt az amúgy nem túl nagy mértékű adót, akkor az unió pénzügyi szektora egy az egyben átvonulna Tokióba, Szingapúrba vagy máshova.


Ha még kisebb körben, csak egy ország vezeti be, és a másik 229 ország nem, akkor könnyen lehet, hogy a pénzügyi tranzakciók egy része elhagyja az országot, ami most itt zajlik, vagyis bevételt biztos hozna, de eközben károkat okozna.

Csak óvatosan a bankok adóztatásával

Egyébként is óvatosan a bankszektor további adóztatásával - teszi hozzá az adószakértő, ugyan mondhatjuk, hogy úttörők vagyunk a bankadó bevezetésében, a mértékében is, mert az igen erős, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy az adót végső soron a hitelfelvevők és a megtakarítók fogják megfizetni, akik kevesebb kamatot kapnak betéteik után. Minél drágább a banki szolgáltatás, annál kevésbé lehet könnyen hitelhez jutni, márpedig a gazdaság előremozdítása érdekében a könnyű hitelekre igencsak szükség lenne.


Arra a kérdésre, mire lenne jó az ötkulcsos áfa bevezetése, miközben a felső áfakulcsunk már így is a világon a legmagasabb, az adószakértő kifejtette, tankönyvszerűen nem tud egyetérteni azzal, hogy a szociálpolitikát, a szociális kérdéseket az árakat terhelő adóban kellene közvetíteni. Ugyanis ez lehetne céja az áfakulcsok differenciálásának.


A termékeket mindig mindenki fogyasztja, a szegény, a gazdag és a turista is. Ha a szociálpolitikát a személyi jövedelemadóba nem visszük bele, márpedig a kormány erről beszél, és a jelenlegi szja-rendszer tényleg nem tartalmaz ilyen elemeket - mondja Vámosi-Nagy -, akkor biztos nem az árakat terhelő adóban kell kifejezni, hanem valamilyen szociálpolitikai támogatási, juttatási rendszerben.

Nem szerencsés mondat

Matolcsy csütörtöki publicisztikájában azt is írta. "Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit. A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (a közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start munkások), de még szükségünk lesz egy 75 és egy 25 százalékos kulcsra is"


Ez egy nem szerencsés mondat - mondja az adószakértő arra a kérdésre, mire gondolhatott a miniszter a fenti mondatokkal, az élőmunkát ugyanis nem ötféle adókulcs, hanem legalább hét adó terheli, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, és még lehetne sorolni, még a helyi iparűzési adó is növeli az élőmunka-terhet.


Vámosi-Nagy szerint úgy tűnik a Matolcsy által felsorolt példákból, hogy kizárólag a szociális hozzájárulási adóra gondolt, ami főszabályként 27 százalék (korábban munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak hívták), de vannak bizonyos kedvezmények, Karrier Híd program a közszférában elbocsátottak részére, rokkantak foglalkoztatására. Tehát 100 százalék a 27 százalékos adó, és az 50 százalék a kedvezményekkel csökkentett.

Forrás: DunaTV, ATV, Napi Gazdaság, Gazdasági Rádia

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.

 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.

Transzferár-szakember

Mint blogunk üzleti körökből származó kiszivárogtatások alapján megtudta, a 34 esztendős Lipták Zoltán személyében nemrégiben új partnert nevezett ki az Ernst & Young az adótanácsadási szolgáltatások területén. A kiváló szakember hírében álló Lipták elsődleges feladata a tanácsadó cég transzferár-tanácsadási üzletágnak a vezetése lesz.

A transzferár-adózással kapcsolatos üzletág napjainkban igen dinamikusan fejlődik, mondhatni húzó ágazat lett.

Az pozíciót betöltő Lipták tudomásunk szerint több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik az adózás és egyéb pénzügyi szabályozások területén, miközben jelentős energia-iparági referenciákra tett szert korábbi tevékenységei során. A KÖZGÁZon és az ELTÉ-n szerzett lépesítés, van tőzsdei szakvizsgája és adószakértői képesítése, több nyelvet beszél, s még több nyelven folytat üzleti levelezést. Elsősorban a felvásárlásokkal és más tranzakciókkal kapcsolatos nemzetközi adótervezés, valamint az átvilágítások és transzferárképzési megoldások területén szerzett vezetői tapasztalatokat.

A transzferárazás 2003 óta tartozik szakterületei közé, gyakori előadója a témában rendezett konferenciáknak. Munkájához blogunk sok sikert kíván.