A reptéri transzfer fajtái

A budapesti reptéri transzfer ára.

Hogyan jussak el Ferihegyre, a Liszt Ferenc repülőtérre?

Budapest népszerű és forgalmas világváros, meglehetősen nagy forgalommal. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről rengeteg gép indul a világ minden tájára. A főváros közlekedési hálózata nagyon sok lehetőséget kínál az utazni vágyók számára, hogy eljuthassanak a reptérre. A reptéri transzferek között az egyik legnépszerűbb a taxi szolgáltatás. A kényelmes személyautók otthonról a reptér bejáratáig szállítják az utasokat.

Milyen módon juthatok el a ferihegyi reptérre?

A ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre több módon is eljuthatunk:

• Személyvonattal bármelyik budapesti pályaudvarról.
• Busszal, a belvárosból a 100E, 200E és 900-as buszokkal lehet kijutni.
• Reptéri transzferrel, taxival.

Hogyan juthatok el kényelmesen a reptérre?

Az autótulajdonosok egy jelentős része szeret saját járművel menni mindenhová, őket az tarthatja vissza, hogy az utazás ideje alatt a reptéri parkolóban kell hagyni a járművet, ahol minden napért külön kell fizetni. Megoldás lehet, hogy személyautót bérlünk és a reptéri kölcsönzőben adjuk le a járművet, azonban talán az egyik legkényelmesebb megoldás, ha reptéri taxival utazunk.

A taxirendelés mellett szól, hogy az online felületen, a cég weboldalán a díjkalkulátor segítségével könnyedén megállapítható a transzfer ára, így nem ér minket meglepetés. A szakszerű sofőrök már gyakorlottan pakolják be a csomagokat és a megfelelő bejárathoz szállítják az utazót.

A reptéri transzfer szolgáltatás legnagyobb előnye érkezéskor érezhető, hiszen a többórás utazás után már nem szívesen ülünk a volán mögé. A budapesti forgalomban nem érdemes fáradtan vezetni, az éjszakai érkezéskor is biztonságosan házhoz szállít a taxi.

A transzfer bérlés előnyei

A transzfer bérlés előnye, hogy fix áron működik, így nem kell aggódnunk a „hiénáktól”. A fizetés történhet készpénzben, hitelkártyával vagy akár előre is fizethetünk, otthonról a laptopról. A transzfer útvonalát a repülőtérről a belvárosban a sofőr határozza meg, aki mindig a forgalomnak megfelelően a leggyorsabb módot választja ki.

A megrendelt szállításról, az autó színéről és rendszámáról visszaigazoló SMS vagy e-mail kérhető, hogy gyors és biztonságos legyen az utazás.

A kereskedelmi szatellitszámlák mibenléte

A szatellitszámla az adózásban

Szatellit számlák a laptopszervizben

A kereskedelmi cégek számára több fontos gazdasági szegmens is létezik, melyekkel foglalkozniuk kell. Mint korábban említettük, kiemelt figyelmet kel fordítani a transzferár meghatározására és nem elhanyagolható, hogy milyen marketingfajtákat választunk. A tömeges üzenetküldés vagy az sms marketing jótékony hatással lehet az építőipari vagy számítástechnikai cég vagy vállalat profittermelésére, de emellett nagyon lényeges elem a külkereskedelem is. A külkereskedelem segítségével kerülhetnek kapcsolatba a hazai cégek és vállalatok a külföldi felhasználókkal. Érdemes kellő áttekintéssel és jól átgondoltan, számviteli szakemberek segítségével elkészíteni a szatellitszámlákat. Ebben segítségünkre lehet a Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok sorozatban (Nemzetközi előírások és ajánlások a statisztikai módszerek és osztályozások köréből) Maszári István és Tóthné Kiss Virág valamint Troján Anna szerkesztésében megjelent Kereskedelmi szatellitszámlák című könyv.
Röviden a könyv tartalmáról:

• Leírják a kereskedelmi szatellitszámlák statisztikáját a nemzetközi országok gyakorlatában.
• Módszertani útmutatót nyújtanak a fent említett számlák elkészítéséhez.
• elmagyarázzák a közbenső rendszer összeállításának mibenlétét
• bevezetnek a kereskedelmi központok számláinak kiállítási fortélyaiba
• konkretizálják a szatellitszámlák összeállításának módját
• Megismertet minket az EU-tagországok 1995-ös szatellitszámla kialakítási gyakorlatával.
• Természetesen megmagyarázza a fontosabb szakkifejezéseket és definíciókat, sajnos az optimalizált Acer laptop kijelző és SSD szerviz árak kalkulálásában adódó transzferár meghatározás vagy a csoportos sms küldés rejtelmeibe nem vezet el minket.

Az akkreditív típusai

A transzfer akkreditív egy ismert Bank gyakorlatában

A transzfer ár meghatározás előtt ismerkedjünk meg azzal, hogy mi is a transzfer akkreditív. 

Az akkreditív formák különleges típusaival is érdeme behatóbban megismerkedni. Az érthetőség kedvéért, néhány kereskedelmi ügylet leírásával szemléltetjük ezeket.

Transzferálható – transzfer akkreditív.

A transzferálható szó jelentése átruházható, mely egy adott akkreditív teljes feltételrendszerét az akkreditív kedvezményezettje átruházhatja részben vagy egészben egy harmadik személyre.
Hogyan néz ki egy kereskedelmi ügylet, Re-export esetén:
„M” magyar cég árut vesz „E” külföldi cégtől, mely árut tovább eladja „V” harmadik országbeli vevőjének. M cég saját hasznát figyelembe véve magasabb áron adja V cégnek az árut, leggyakrabban az úgynevezett „middleman” szereppel, mivel köztes eladóként, ill. köztes vevőként jelenik meg egy személyben. E vállalattól árut vásárol, V vállalatnak árut ad el. M vállalat igyekezni fog, hogy V vállalat ne szerezzen tudomást T cég pontos kilétéről, ill. annak értékesítési áráról. Erre azért van szükség, mert esetleg V vállalat legközelebbi üzletkötése során közvetlenül keresi majd fel T vállalatot. A Budapestre szánt télikerti áru vagy a laptop esetleg nem is érkezik Magyarországra, hanem közvetlenül E vállalattól V vállalatig kerül elszállításra. Ezt a fajta üzletet az teheti szükségessé, hogy M vállalat jó kapcsolatokkal rendelkezik a beszerzési ország területén, míg V vállalat számára teljesen ismeretlen. (Nem ritka ez az orosz tagállamok, Magyarország és a nyugati országok kapcsolatában, ahol Magyarország tölti be a Middleman szerepet.)
M vállalatnak nem áll módjában akkreditívet nyitni E vállalat javára, esetleg nem rendelkezik a megfelelő fedezettel, hiszen ő csak relatíve kis haszonért dolgozik. V vállalat azonban rendelkezik a fedezettel és az áru szállítására vonatkozóan is ő adja az irányvonalakat. Ezért célszerű V vállalattal úgy megegyezni, hogy transzferálható akkreditívet nyithasson M vállalat javára. M vállalatnak igen nehéz szerep jut ebben az esetben, hiszen tárgyalásai során úgy kell ügyeskednie, hogy ki ne hagyhassák az ügyletből. Amennyiben az alap akkreditívben V vállalat szerepel, mint az áru átvevője, úgy E vállalat számára világossá válik, hogy ki a végső vevő, vagy E vállalat, mint feladó szerepel az összes okmányon, úgy mint V vállalat számára karnyújtásnyira van az olcsóbb beszerzés lehetősége, az első jól sikerült ügylet után.

Magyarország most fizeti meg a menekült transzfer árát

Hol és hogyan lehet ennyi embert elhelyezni

Egy raktár munkája, így dolgoznak a polcok között

A menekülthelyzet még csak felsejlett a köztudatban, amikor a külföldi kormányok már megállapodtak a menekültek elhelyezéséről. Júliusi hír volt az index.hu-n, hogy a szlovák és osztrák belügyminiszter megállapodtak, hogy egy humanitárius transzfer keretében 500 menekültet helyeznek el Szlovákiában. Az akkori megállapodás – mint utólag kiderült – jelentősen alábecsülte a Magyarországon keresztül Ausztriába és Németországba induló menekülthullámot. Jelenleg olyan sok migráns érkezik, hogy még salgópolcon sem férnének el. Jelentős csavar volt a történetben, amikor a kormány elkezdte szerelni a kerítést és egyéb védvonalakat épített.

Miért van a menekülteknél mobiltelefon?

Sokan megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a híradásokban látható, hogy a nehéz sorsú menekülteknél a legújabb márkájú okostelefonok, mobiltelefonok vannak. Ebben azonban nincs semmi különös. Az otthonuktól távol járó emberek így tudnak üzenni, smst küldeni az otthon maradottaknak, emellett a mobil applikációk segítségével tájolhatják be magukat, merre is járnak.


Hogyan lehet ennyi embert elszállásolni?

Az egyre gyakrabban érkező transzferek számára próbálnak minél otthonosabb körülményeket kialakítani. Több tábori ágyat vásároltak, sátrakat építettek, rengeteg vizes blokkot csavaroztak össze. A nagyobb állomásokon külön kiépített polcrendszereken áll a szükséges ellátmány.

Bős lehet az egyik célállomás

A Népszabadság készített interjút, Bős polgármesterével, arról, hogy mi a véleménye a faluban lakóknak az odaköltöztetni kívánt migránsokról, hol szállásolnák el őket?

„Nem titkolt tény, hogy az a négyemeletes épület egykor a vízerőmű munkásszállásaként szolgált, majd pedig a Szlovák Műszaki Egyetem vásárolta meg, amely viszont évekkel ezelőtt teljesen bérmentve, bérbe adta a Bevándorlási Hivatalnak. A balkáni háború idején főleg koszovói és boszniai menekülteket szállásoltak el itt a hatóságok, akik a csatazaj elmúltával vagy hazamentek vagy pedig Nyugatra próbáltak eljutni. Különösebb gond nem volt velük, ennek ellenére megértem, hozzájuk hasonlóan átérzem polgártársaim aggodalmait, amikor a faluba érkezőkről van szó.”

Át kell alakítani az épületeket, nagyon sok új tárolóhelyre van szükségük, valószínű, hogy ha a helyzet így marad, kénytelenek lesznek igénybe venni

Transzferár kamatmentes kölcsön

Blogunk olvasói közül többen érdeklődtek a transzferár kamatmentes kölcsön vonatkozásában felmerülő problémákról. Erről a következőket mondhatjuk: 

A 2012. január elsejével életbe lépő szabályozás értelmében önmagában véve az a tény, hogy valamely vállalkozás saját hatáskörében kamatmentes kölcsönt nyújt egy másik vállalkozásnak, még nem vet fel külön problémákat. Ez a problémamentesség azonban csak akkor áll fenn, ha az adott vállalat az adófizetési kötelezettségeit úgy teljesíti, mintha az adott hitelen rajta lett volna a szokásos piaci mértékű kamat. Ez esetben a kamatmentes hitelek az adózóra pontosan körülhatárolt kötelezettségeket rónak: kötelessége, hogy pontosan megállapítsa a kamatot transzferár szempontból, hiszen ez alapján kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

A teljes cikk

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Transzferár-ellenőrzések - mire számíthatnak a cégek?

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektettek.

Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

Szerző: HVG

Amire az APEH-revizor rákérdez

Két éve még milliárdos, a tavalyi év során pedig több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknál. A Deloitte legújabb transzferár-felméréséből kiderül, hogy a cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak ezen a területen. Az adóhatóság nagyobb figyelmet fordít a dokumentációk tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor több ponton igyekszik megkönnyíteni a vállalkozások dolgát.

A Deloitte legutóbbi transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. A téma kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a 80 vállalat több mint 110 képviselőjének részvételével megrendezett szemináriumon magas, több mint 80 százalék volt a kérdőívet kitöltők aránya.
A tanácsadó cég ügyfeleinek tapasztalatai szerint az elmúlt évben sokkal több esetben fordult elő, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára, vagy kifejezetten transzferár-ellenőrzést végzett. A megkérdezettek közel 70 százalékánál vizsgálta már az adóhatóság a transzferárak kérdéskörét, akár átfogó adóvizsgálat, akár célellenőrzés keretében.

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a Deloitte felmérésében szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A kérdőívre adott válaszok alapján az adóhatóság csupán egyetlen esetben kapott eltérő eredményt a nemzetközi transzferár-adatbázisban (AMADEUS) elvégzett újbóli adatbázis-kutatás során.

Szankciók

Az adóhatóságot képviselő szakértő a konferencián arról tájékoztatott, hogy a 2008. évben milliárdos, a 2009. évben pedig több százmilliós nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán.
A kérdőívre adott válaszok alapján az ellenőrzések során mulasztási bírságot legtöbbször az időre el nem készült dokumentációk, formai hiányosságok, valamint az egyes ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációk hiánya miatt állapított meg az adóhatóság.

A fentiek mellett az adóhatóság mulasztási bírságot vethet (és a felmérésben résztvevők tapasztalata alapján vet is) ki a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt is. A megkérdezettek körében akadt olyan eset, amikor a revizorok a mulasztási bírságot azon társaságok száma alapján állapították meg, amelyeket a vizsgált vállalkozások elmulasztottak bejelenteni. Amennyiben egy társaság jelentős számú kapcsolt vállalkozással rendelkezik, a fenti bírság milliós nagyságrendű összegre is rúghat, ezért nem ajánlatos elfeledkezni ezen bejelentési kötelezettségről. A tapasztalatok szerint azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozások bejelentése a vizsgálat közben megtörténik, a revizorok sok esetben eltekintenek a bírság kiszabásától – közölte a Deloitte szakértője.

A mulasztási bírság mellett érdemes szót ejteni a transzferár-szabályok alapján végzett adóalap módosításokról is. Tekintettel arra, hogy a magyar szabályozás alapján a transzferár-korrekciókat minden más társasági és különadó alap módosító tételtől függetlenül alkalmazni kell, előfordulhat olyan eset, amikor az adóalap kétszeres növelésére kerül sor (például ingyenes ügyletek, vagy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek esetén). A Deloitte felméréséből kiderült, hogy valóban akadtak olyan vizsgálatok, amelyek során az adóellenőrök duplán módosították az ügyfelek társasági és különadó alapját: egyszer transzferárak korrekciója jogcímén, egyszer pedig egyéb jogcímen.

Kevesen kérik a hatóság segítségét

Annak ellenére, hogy több mint két éve, 2007. január 1-től Magyarországon is elérhető a szokásos piaci ár adóhatóság által történő megállapításának intézménye (APA), az adóhatóság konferencián résztvevő képviselője elmondta, hogy az ebben a tárgyban beadott kérelmek száma meglehetősen alacsony. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az eljárás nem minden társaság számára ismert – a Deloitte felmérésében például a válaszadók 20 százaléka nem volt tisztában az előzetes ármegállapítás intézményének lehetőségével, és csupán 8 százalékuk gondolkodik egy APA kérelem benyújtásán.

Amint azt az APEH szakértője kifejtette, az adóhatóság erre szakosodott csoportja konstruktívan áll az APA kérelmekhez, és remélik, hogy a jövőben nagyobb számú kérelem érkezik hozzájuk elbírálásra, legyen szó összetett, komplex, vagy akár teljesen egyszerű ügylet piaci árképzésének megítéléséről. A szakértő hozzátette, hogy ez utóbbi esetek tekintetében is várják a kérelmeket, amennyiben egy társaság biztosan szeretné tudni, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni.

Transzferár-ellenőrzések várhatók

Jó ha tudjuk, mire figyel kiemelten az adóhatóság ellenőrzései során

 Az év elejétől életre hívott egységes, új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban már közzétette a 2011-re tervezett ellenőrzéseinek főbb irányait. A hivatal az adó- és vámszakterületek szervezeti összevonásával a hatékonyabb működést és ennek következtében a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szembeni minél gyorsabb fellépést célozza.

A hivatal szerint a helyes adózói magatartás kialakítása érdekében az induló vállalkozások is sűrűbben számíthatnak ellenőrzésre. Szintén számítani lehet gyakori helyszíni ellenőrzésekre, adatgyűjtésekre a jelentős − különösen a támogatások felhasználásával megvalósuló − beruházások esetén is. A kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége sem csökken, az adóhatóság a tapasztalatok szerint elsősorban az áfánál fokuszál a jogosulatlan visszaigénylések megakadályozására, amelyeknél a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok mellett a fiktív számlák felderítése is kiemelt figyelmet kap. Továbbra is napirenden maradnak a korábban már jól megszokott társadalombiztosítási ellenőrzések, illetve a magánszemélyeket érintően a vagyonosodási vizsgálatok.

Vizsgálati szempontból új területként került fel az adóhatóság listájára a transzferárak ellenőrzése a multinacionális vállalkozások mellett a tömeges smst küldő kis- és középvállalkozásoknál is, a befektetések vásárlásának és értékesítésének területe, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése, a fordított adózás helyes alkalmazása, illetve a bevallások és kontrolladatok összevetésével a tőzsdei ügyletek vizsgálata. Az iparágak közül 2011-ben elsősorban a szolgáltató szektor és ezen belül is a nagykereskedelmi cégek számíthatnak ellenőrzésre. Emellett az őrző-védő szolgáltatókat, a tanácsadói szolgáltatókat, építményüzemeltetőket és vagyonkezelőket is kiemelten vizsgálhatja az adóhatóság.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az adó- és vámszakterületek szervezeti összevonásával várhatóan gyorsabban reagálni képes, összehangoltabb, hatékonyabb adóhatóság jött létre, így az adózói oldalon az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő adózási folyamatokat és azok kontrollját időben kialakítsák. Amennyiben pedig az üzletmenet során adózási kérdések, bizonytalanságok merülnének fel, idejében érdemes szakértők segítségével megnyugtatóan rendezni ezeket, szükség esetén hivatalos állásfoglalások vagy feltételes adómegállapítás beszerzésével a minisztériumtól annak érdekében, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén a vállalkozás ne fusson fölösleges adó-, bírság-, késedelmikamat-kockázatot. (forrás)

Transzferár határidő: május 31.

Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallani - maga az üzleti orgazmus.

Vészesen közeleg május 31-e, amely nem csupán az éves társasági adóbevallás teljesítésének, hanem számos egyéb nyilatkozat beadásának, és a vállalatok adózása szempontjából fontos döntések meghozatalának is a végső határideje egyben.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, valamint a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelnünk, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nem csupán a társasági adóbevallás, hanem egyben a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is a normál üzleti éves adózók esetében.

A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31, ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. Az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett gyakran már tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Elkerülhetetlenül fontos hangsúlyozni: nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, május 31-e egyben számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is a cégek számára, amelynek elmulasztása súlyos konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek ezekben a kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.

Transzferár nyilvántartás 2011

Lásd ezeket is:

• Transzferár ellenőrzés 2011 
• Transzferár dokumentáció 2011

Transzferár szabályozás - Jogszabályi változások dokumentáció ellenőrzés - Országos Adókonferencia tematikája (2011.04.06.): Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások ▪ A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből ▪ Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben ▪ A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben ▪ Módszerek alkalmazási sorrendje ▪ Összehasonlító elemzés ▪ Dokumentáció ▪ Várható fejlemények ▪ Az APEH ellenőrzési gyakorlata ▪ Jellemző hibák, megállapítások ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Az ellenőrzési gyakorlat irányai, tendenciák ▪ Adatbázisokkal szembeni követelmények ▪ Kapcsolt vállalkozások bejelentése ▪ Konzultáció

Transzferár dokumentáció 2011

Transzferár szabályozás. Jogszabályi változások, dokumentáció ellenőrzés.

2011-től bővült a szokásos piaci ár megállapításakor alkalmazható nevesített módszerek köre. Milyen tapasztalatok vannak az adóellenőrzések során? Hogyan lehet a kockázatokat állásfoglalással, illetve szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelemmel (APA) csökkenteni? Mit látunk az APEH gyakorlatában? Mire lehet számítani a jövőben? Linképítés lehetséges?

Lásd az előző részt is: Transzferár ellenőrzés 2011 

Olvasmány: linkmegosztás - klór-dioxid

Transzferár ellenőrzés 2011

Mi a piaci ár? Laptop árak

Asus laptopok piaci ára

A laptop transzfer árat a piaci árral szemben szokás definiálni. Ennek megértéséhez nemárt először magának a piaci árnak a mibenlétét tisztázni. Miben áll a szokásos piaci ár lényege?

Laptopok piaci ára

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlítható független árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg;
e) budapesti laptopszervizben kedvező piaci áron szerezhetők be alkatrészek, mindenekelőtt Dell akkumulátor és Asus töltő.

Mi az a transzferár?

Az üzleti életben új és új fogalmak jelennek meg, ilyen például EU Transzferár Dokumentáció (EU TPD). Megértéséhez előbb tisztába kell jönnünk azzal, mi is az a transzferár.

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó.

Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.

Kik a nem független vállalkozások? Olyanok elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Nézzünk erre néhány példát:

•     két vagy több cégben ugyanaz a tulajdonos személye vagy ugyanaz a tulajdonosi kör
•     egyik vállalkozásban a másik vállalkozás többségi tulajdonnal rendelkezik
•     a belföldi társaságnak külföldi anyavállalata van
•     egy külföldi cég magyarországi fióktelepe

A megfelelő tulajdonosi arány esetén ezeket a társaságokat kapcsolt vállalkozásoknak hívjuk. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél az ár eltérhet a piaci ártól, például egy külföldi termelő cég a belföldi leányvállalatának 30%-os árengedménnyel értékesíti a terméket, amit a belföldi leánycég 100%-os áron ad tovább belföldön.

Ilyen és hasonló eseteknél a két fél között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak (angolul Transfer pricing). [Előfordul a transzfer-ár és transzfer ár írásmód is.] A transzferárakkal befolyásolni lehet a résztvevő cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is.

Lásd még: Transzferár