Egységes transzferár szabályozás

Általános normativák kidolgozásával nemzetközi szinten egységesítené az Arvisura Szolgálat a transzferárak magyarországi (leginkább budapesti) nyilvántartását. Az innovatív jelentőségű és szerkezeti átalakításokkal is járó újítástól az érintett adózók számára egyszerűsítést és tehercsökkentést, valamint nagyobb transzparenciát  várnak.

A transzferár-dokumentációs szabályozás annak idején történt első és sokat vitatott bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett a nagy cégcsoportokon belüli kereskedelem volumene, de a Transzferár Irányelveinek ide vágó vonatkozó részét mai napig nem sikerült tökéletesen egységesíteni és összhangba hozni egyéb törvényi szabályozásokkal.

A mostani Arvisura-tervezet fő célja éppen az volt, hogy elindítsa a nemzeti és nemzetközi transzferár szabályozás területén a párbeszédre épülő egysgesítő folyamatot,  illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megosztását a Facebookon. A tervezett online újítás lehetséges hazai hatásai nehezen láthatók, de a weboptimalizálás és linképítés lehetőségeivel élve ezek a mutatók még sokat javulhatnak. További kérdés, hogy elfogadása esetén az Arvisura Szolgálatnak mi lesz a hatásköre a transzferárak szabályozásában és ez milyen mértékben hat ki a nemzetközi piacokon tapasztalható és a biztonsági devizatartalékot is érintő arvisura-folyamatokra a 2014-es esztendőben.

Transzferárak - év végi kiigazítások

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakkal összefüggő előírások betartatására, és a transzferár nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Nem árt az óvatosság a transzferár szabályozás betartását illetően: jelentős bírságok sújthatják a cégcsoportokat az  ezzel összefüggő év végi kiigazítások okán. - MTI-anyag nyomán

A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi adóhatósági megállapításnak. A kiigazítást a vállalatok megtehetik társasági adóbevallásukban is, ami nem jár pénzmozgással, de jellemzően pénzügyileg is rendezik egymás között a felek. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el.

Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál: a kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet.

A Deloitte transzferár tanácsadó cég az elmúlt időszakban több esetben találkozott év végi kiigazításokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítással. A szakértő szerint ezen a területen nőtt a hatósági aktivitás, és a vizsgálatok során a felkészületlen cégek már a legalapvetőbb formai hibákon is elbukhatnak.

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a magyar adóhatóság - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nagyobb eséllyel veti alá részletes transzferár-vizsgálatnak azokat a vállalkozásokat, amelyek az év végén jelentős összegű kiigazítást hajtanak végre.

Veszprémi István szerint nincs olyan, minden problémát kezelő megoldás, ami minden cégre egységesen alkalmazható lenne, mert a helyzetet általában bonyolítja, hogy az árak utólagos módosítása nemcsak a társasági adó, hanem az áfa, a helyi adók szintjén, és a vámokat érintően is következményeket vonhat maga után, de a kiigazítás számviteli elszámolása is számos kérdést felvet. Megjegyezte: az év végi kiigazítás sok országban nem preferált eljárás, bármilyen módon is rendezik a felek. Veszprémi István kiemelte: kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a szolgáltatás igénybe vevője vagy a termék megvásárlója állítja ki a kiigazító számlát vagy bizonylatot. Ezek mögött az adóhatóság ugyanis nem fog találni valós teljesítést, ezért a számla tartalmát azonnal meg fogja kérdőjelezni.

Helytelen eljárás az is, amikor a bizonylatot külföldről állítják ki ugyan, de valamilyen profit-allokációra utaló jogcímet írnak rá. Ha esetleg utólag sem lehet részletes analitikával és dokumentációval bizonyítani a korábbi konkrét teljesítésekkel való közvetlen kapcsolatot, az adóhatóság ezt a módszert szintén jó eséllyel el fogja utasítani, mert a háttérben burkolt profit-átcsoportosításra következtet, amelyet nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a külföldről érkező bizonylat miatt is szükség lehet például az áfabevallások önellenőrzésére.

A harmadik tipikus hiba, amikor például egy gyártással foglalkozó cégnek több ezer számlára kellene az év végén egyszerre, egyedi módosító számlákat kibocsátania utólag, és adott esetben önellenőrzéseket elvégeznie, de ezt a hatalmas adminisztrációs teher miatt nem teszi meg. Ennek a lépésnek az elmulasztása is jelentős kockázat a cégre nézve, és a már említett hibás gyakorlatokkal egyetemben nagyságrendi adóhiányhoz, valamint jelentős adóbírsághoz, késedelmi pótlékhoz és mulasztási bírságokhoz vezethet.

Transzferár-kulisszatitkok

Tudta Ön, hogy Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése? Tudja, hogy a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki? Tudta, hogy a 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak?

A transzferárak vizsgálata évek óta az APEH ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetet, illetve annak bírsági következményeit még nem is említettük.

A transzferárak kérdése egyébként nem csupán Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ami érthető is, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak. A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor. Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. Fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Még egyszer a 2012 évi transzferárazási változásokról

Transzferár adózás: egyszerűsítés és szigorítás

Mint ismeretes, 2012. január elsejével számos ponton módosultak a transzferár-nyilvántartás elkészítésére vonatkozó szabályok. Ezen szabályokat visszamenőlegesen, a 2011. évi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet.

Korábban is írtunk arról, hogy a transzferár-dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedett. Az új évtől kezdődően a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett immáron 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni.

Könnyítés és szigorítás a PM-rendeletek szintjén

A vonatkozó rendeletekből kiolvasható, hogy az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Többek között e szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. A szokásos piaci árat a költség- és jövedelemmódszerrel kell megállapítani, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3–7 százalék közötti tartományba kell esnie. E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke – a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig – nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár-dokumentációt készíteni.

Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

Újabb változások a társasági adóban

A Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap-módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni az ún. „alultőkésítési szabály” változását. Amennyiben a társaság a transzferár-szabályok szerint csökkentette adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével, úgy az alultőkésítési szabály alkalmazásakor is figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozás felé fennálló kötelezettség szokásos piaci kamatát is.

Adatok forrása: Trademagazin

Hogy kerüljek a Google első helyére honlapommal

Egyszerűsített transzferár elszámolás - keményebb birságok

Mint közismert, számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok január elsejével, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra, ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - ismerteti az adótanácsadó cég közleménye. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi. 


Ebbe a körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet idesorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár nyilvántartás hiteles fordítására sem, hiszen a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében azon van a hangsúly, hogy a dokumentáció megfeleljen a hazai előírásoknak, és ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. "A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat" - véli Hegedüs Sándor.

Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, hanem a viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.

Forrás: MTI   |  STOP

Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!

Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.

Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.

Az alultőkésítési szabály változása

A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.

Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.

Változás az adózás rendjében

Mulasztási bírság összegének változása

A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.

A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.