Műanyag-ipar, magas árak

A magyar műanyag-ipartermelési mutatótói az elmúlt 16, 8 hónapra kivetítve a GDP-arányos eloszlás tekintetében nem mutatnak kiugró adatokat. Az EU-átlagtól való, egy lakosra átszámított eltérés volumene alig változott, a tendencia regresszív mutatói beállni látszanak a 2010-es szintre, ami jó hír azoknak, akik a transzferár szabályozás változásainak a tanulmányázását egybekötötték a műanyag ablak árak idei kalkulációjával. Már röpke átszámítási műveletek alapján is megállapítható, hogy a forint transzferábilis megerősödése az iparág kivitelét ösztönözte, ám a műanyag-export még mindig elmarad az autópiaci tranzakciós illetékek nagyságrendjétől úgy Budapesten, mint vidéken.

Bizakodásra az adhat okot, hogy a transzferárak elszámolásában a NAV által rendszeresített és az érintettek számítógépére csekély illeték fejében hatóságilag telepített Arvisura-optimalizálási szoftver szinte magától elkészíti az adóbevallásokat és automatikusan vezeti a transzferár nyilvántartást.

Az Arvisura-szoftver 2013. július elsejétől a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet értelmében a Nemzeti Dohányboltokban igényelhető az arra jogosult nagykorú KKV-k számára abban az esetben, ha eleget tettek a nemzeti minimumnak és nincs a fejükön csuklya a maga műanyag-árak iránti nemkívánatos tiltakozás jegyében.   

Transzferárak - Svájcban

A témában a következő információt találtuk:

Svájci transzferárak:

Svájcban nincs hivatalos transzferárakra vonatkozó jogszabály vagy dokumentációs követelmény, bár a kapcsolt felek közötti tranzakciókat a szokásos piaci feltételek mellett kell végezni. Általánosságban Svájc az OECD szabványokat tartja irányadónak transzferár kérdésekben.

Alultőkésítés:

Az aulultőkésítésre vonatkozó szabályozások meghatározzák a minimális saját tőke arányát az egyes eszközosztályokban (pl. követelések adósság finanszírozásban 85%, beruházások 70%, szellemi tulajdon 70%).

Svájci adóév:

A svájci adóév megegyezik a svájci számviteli évvel.
Konszolidált adóbevallás: Svájcban nem engedélyezett a konszolidált adóbevallás jövedelemadó szempontból, minden cégnek be kell nyújtania a saját adóbevallását.
Adóbevallási követelmények Svájcban: Van kombinált adóbevallás, mind szövetségi és kantonális jövedelemadó bevallásra. A bevalláskor önértékelést kell alkalmazni. A bejelentési határidő a kantontól függ.
Adó szankciók: Svájcban büntetik az adóbevallás késedelmes byenyújtását vagy annak elmulasztását.
Előjelzések: Lehet előzetes döntéshozatali tanácsot kérni a svájci adóhatóságtól a tervezett ügylet adózási követelményeiről.

Forrás: http://www.svajcicegalapitas.info/

Transzferár szabályozás − jó az irány, de még sok a kátyú

Az adóhatóság a transzferárak magyarországi megjelenése óta egyre inkább felnő a feladathoz, és inkább kisebb, mint nagyobb zökkenőkkel képes volt adaptálni az új gyakorlatot. Ezt mutatta például az EU Joint Transfer Pricing Forum ajánlásainak 2009-es beemelése is.

Forrás: Napi Gazdaság (http://napi.hu/)

Tavaly decemberben a törvényhozás elérkezettnek látta az időt, hogy finomítson a hazai transzferár szabályozásii gyakorlaton. A "régi-új" 22/2009-es pénzügyminisztériumi rendelet számos, az adózót segíteni szándékozó rendelkezései közül kiemelkedik a nyilvántartási kötelezettség felszámolása a korábban az egyszerűsített nyilvántartási kötelezettség alá eső tranzakciók esetén, vagy az egyszerűsített adattartalom megkövetelése az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében.


A törvényi finomítás pozitívuma, hogy − reményeink szerint − a hazai szabályozás korábbi formai szempontokra koncentráló megközelítése elindul egy az árazásra és a jelentős horderejű tranzakciókra hangsúlyt fektető megközelítés felé. Bár egy ilyen megközelítés minden bizonnyal nagyobb energiabefektetést igényel majd mind az adózótól, mind pedig az adóhatóságtól a kiemelt tranzakciók vizsgálata során, összességében mégis mérséklődhet a transzferárazásra fordított erőforrásigény.


A rendelet szövege mindazonáltal nem teljesen egyértelmű, így több kérdés esetében értelmezésbeli különbségek is előfordulhatnak. Mind a mai napig kérdés többek között, hogy milyen szolgáltatások minősülhetnek alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak. A rendelet által meghatározott felső határok együttesen, vagy külön-külön értendőek? Összevonási kötelezettség terheli-e az adózót az érintett szolgáltatások vizsgálatánál? Amennyiben igen, az összevonást milyen szintig kell elvégezni? Milyen költségátterhelések mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól? Nem egy esetben tehát  nemcsak a megkövetelt adattartalom, de a nyilvántartási kötelezettség léte is kérdéses.


A tét viszont egyre nagyobb az adózok számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis idén januárban megemelte az adózás rendjét érintő törvény vonatkozó mulasztásibírság-tételeit, így a kötelezettség ismételt elmulasztása esetén az eredetileg kirótt bírság többszöröse is kiszabható.


A fenti kérdések válaszainak keresése közben az idő sajnos telik, és az esedékes transzferár nyilvántartásokat lassan el kell készíteni, hogy azok a törvényi határidőn belül, az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre álljanak. 

Problémák a transzferárakkal

Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.

az OrientPress Hírügynökség nyomán

Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!

Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.

Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.

Az alultőkésítési szabály változása

A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.

Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.

Változás az adózás rendjében

Mulasztási bírság összegének változása

A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.

A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Cégek összevonásával megszűnik a transzferár-elszámolás

 A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-elszámolás kötelezettsége (és az ezeket "fenyegető" ellenőrzések) sok nehézséget, fölösleges adminisztratív terheket jelentenek az egymással alá-fölé-mellérendelt és/vagy részesedési tulajdonosviszonyban álló vállatok számára. Mindez megszűnik, ha például az anyavállalat összeolvad leányvállalataival. Ez történt most a  Waberer’s Holding esetében. A hírt a Népszabadság alapján közöljük:

Tőzsdére készül a Waberer’s Holding. A három-öt év múlva esedékes parkettre lépést a cégcsoport vállalkozásainak összevonásával alapoznák meg. A cég alapítója és elnök-vezérigazgatója a tulajdonostárstól, a Mid Europa Partnerstől az idén 17 millió eurót kap, jövő tavasszal pedig újabb 13 millió eurós tőkeinjekció következik. A terveik szerint a jelenleg Európa hatodik legnagyobb közúti szállítmányozója a tőzsdére lépéskor már harmadik lesz az uniós piacon. Wáberer György egyszerre húzza meg a nadrágszíjat és áldoz birodalma megerősítésére. Lapunknak arról beszélt: a jelenleg 3650 főnek munkát adó, és 2350 járműből álló flottát üzemeltető cég 2014 és 2016 között léphet a parkettre. Ahhoz azonban, hogy megfeleljen a bejutás feltételeinek, még sokat kell változnia. A teendők sorának elején a hatékonyabb és takarékosabb szervezet kialakítását szolgáló lépések kaptak helyet. A MEP közreműködésével a Waberer’s átvilágítása a közelmúltban lezárult, ezek alapján átalakítják a cégcsoport struktúráját. Az eddig vagyonkezelői feladatokat ellátó holdingvállalat összeolvad leányaival. Mindez a várakozások szerint jót tesz majd a társaság működésének. Egyszerűbb lesz a cégcsoport adóbevallása, megszűnik a vállalaton belüli transzferárak adminisztrációja, feleslegessé válnak a kereszt-garanciavállalások, és csökken az egy kamionra eső adminisztratív dolgozók aránya is.

Transzferár-ellenőrzések - mire számíthatnak a cégek?

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektettek.

Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

Szerző: HVG

Amire az APEH-revizor rákérdez

Két éve még milliárdos, a tavalyi év során pedig több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknál. A Deloitte legújabb transzferár-felméréséből kiderül, hogy a cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak ezen a területen. Az adóhatóság nagyobb figyelmet fordít a dokumentációk tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor több ponton igyekszik megkönnyíteni a vállalkozások dolgát.

A Deloitte legutóbbi transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. A téma kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a 80 vállalat több mint 110 képviselőjének részvételével megrendezett szemináriumon magas, több mint 80 százalék volt a kérdőívet kitöltők aránya.
A tanácsadó cég ügyfeleinek tapasztalatai szerint az elmúlt évben sokkal több esetben fordult elő, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára, vagy kifejezetten transzferár-ellenőrzést végzett. A megkérdezettek közel 70 százalékánál vizsgálta már az adóhatóság a transzferárak kérdéskörét, akár átfogó adóvizsgálat, akár célellenőrzés keretében.

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a Deloitte felmérésében szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A kérdőívre adott válaszok alapján az adóhatóság csupán egyetlen esetben kapott eltérő eredményt a nemzetközi transzferár-adatbázisban (AMADEUS) elvégzett újbóli adatbázis-kutatás során.

Szankciók

Az adóhatóságot képviselő szakértő a konferencián arról tájékoztatott, hogy a 2008. évben milliárdos, a 2009. évben pedig több százmilliós nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán.
A kérdőívre adott válaszok alapján az ellenőrzések során mulasztási bírságot legtöbbször az időre el nem készült dokumentációk, formai hiányosságok, valamint az egyes ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációk hiánya miatt állapított meg az adóhatóság.

A fentiek mellett az adóhatóság mulasztási bírságot vethet (és a felmérésben résztvevők tapasztalata alapján vet is) ki a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt is. A megkérdezettek körében akadt olyan eset, amikor a revizorok a mulasztási bírságot azon társaságok száma alapján állapították meg, amelyeket a vizsgált vállalkozások elmulasztottak bejelenteni. Amennyiben egy társaság jelentős számú kapcsolt vállalkozással rendelkezik, a fenti bírság milliós nagyságrendű összegre is rúghat, ezért nem ajánlatos elfeledkezni ezen bejelentési kötelezettségről. A tapasztalatok szerint azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozások bejelentése a vizsgálat közben megtörténik, a revizorok sok esetben eltekintenek a bírság kiszabásától – közölte a Deloitte szakértője.

A mulasztási bírság mellett érdemes szót ejteni a transzferár-szabályok alapján végzett adóalap módosításokról is. Tekintettel arra, hogy a magyar szabályozás alapján a transzferár-korrekciókat minden más társasági és különadó alap módosító tételtől függetlenül alkalmazni kell, előfordulhat olyan eset, amikor az adóalap kétszeres növelésére kerül sor (például ingyenes ügyletek, vagy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek esetén). A Deloitte felméréséből kiderült, hogy valóban akadtak olyan vizsgálatok, amelyek során az adóellenőrök duplán módosították az ügyfelek társasági és különadó alapját: egyszer transzferárak korrekciója jogcímén, egyszer pedig egyéb jogcímen.

Kevesen kérik a hatóság segítségét

Annak ellenére, hogy több mint két éve, 2007. január 1-től Magyarországon is elérhető a szokásos piaci ár adóhatóság által történő megállapításának intézménye (APA), az adóhatóság konferencián résztvevő képviselője elmondta, hogy az ebben a tárgyban beadott kérelmek száma meglehetősen alacsony. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az eljárás nem minden társaság számára ismert – a Deloitte felmérésében például a válaszadók 20 százaléka nem volt tisztában az előzetes ármegállapítás intézményének lehetőségével, és csupán 8 százalékuk gondolkodik egy APA kérelem benyújtásán.

Amint azt az APEH szakértője kifejtette, az adóhatóság erre szakosodott csoportja konstruktívan áll az APA kérelmekhez, és remélik, hogy a jövőben nagyobb számú kérelem érkezik hozzájuk elbírálásra, legyen szó összetett, komplex, vagy akár teljesen egyszerű ügylet piaci árképzésének megítéléséről. A szakértő hozzátette, hogy ez utóbbi esetek tekintetében is várják a kérelmeket, amennyiben egy társaság biztosan szeretné tudni, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni.

Transzferár határidő: május 31.

Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallani - maga az üzleti orgazmus.

Vészesen közeleg május 31-e, amely nem csupán az éves társasági adóbevallás teljesítésének, hanem számos egyéb nyilatkozat beadásának, és a vállalatok adózása szempontjából fontos döntések meghozatalának is a végső határideje egyben.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, valamint a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelnünk, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nem csupán a társasági adóbevallás, hanem egyben a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is a normál üzleti éves adózók esetében.

A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31, ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. Az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett gyakran már tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Elkerülhetetlenül fontos hangsúlyozni: nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, május 31-e egyben számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is a cégek számára, amelynek elmulasztása súlyos konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek ezekben a kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.