A transzferár nyilvntartások beadási határideje közeleg!

Jelentős számú vállalkozást érint  a transzferár-dokumentációs határidő közeledése. A szokásos piaci árak nyilvántartásának elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával.

Nem tudják minden cégnél, de jobb észben tartani: a 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük. A naptári éves adózók körében pedig 2014-ben lehet először alkalmazni a tavaly júniusban bevezetett dokumentációs könnyítési szabályt. Nem kell ugyanis nyilvántartást készíteni az áfa nélkül számított 50 millió forint alatti cégcsoporton belüli tranzakciókról.

Fokozott figyelemmel ellenőrzik az áraknak adatbázisok segítségével történő alátámasztását

2013 nyáráig azonban a több éven át érvényben lévő szerződések esetén a szerződéskötés időpontjáig visszamenően az összes előző év teljesítésének összegét kumuláltan kellett figyelembe venni. Így elképzelhető volt, hogy egy adott évben ugyan nem lépte át az ügylet az 50 milliós értékhatárt, de a korábbi évek teljesítései miatt, mégis kellett nyilvántartást vezetni. Az új szabály szerint most adóévenként külön-külön kell vizsgálni, hogy adott évben elérte-e a nettó 50 milliót a tranzakciók összege, és azokat a tranzakciókat, amelyek éves szinten nem érik el ezt az értékhatárt, nem kell dokumentálni. Üröm az örömben, hogy éppen a könnyítés következtében a nagyobb ügyletek és az árak adatbázisok segítségével történő alátámasztásának ellenőrzésére fokozott figyelem fog jutni.

x: Jelentősebb, szintén a könnyítés irányába ható tavaly nyáron érvénybe lépett módosítás még, hogy az ún. alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli kezelési szolgáltatások kapcsán elfogadott haszonkulcs tartomány 3-7%-ról 3-10%-ra bővült. Ennek hatására a vállalkozások szélesebb körben készíthetnek egyszerűbb transzferár dokumentációt a csoporton belüli standardizált szolgáltatások kapcsán, mint amilyenek az IT szolgáltatások, az adminisztratív tevékenységek, a jogi, számviteli, fordítási és piackutatási területhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások, az oktatási tevékenység és bizonyos szállítással, raktározással kapcsolatos logisztikai szolgáltatások.

A transzferárak a kapcsolt felek között alkalmazott árak. A transzferárazás pedig az ilyen cégek adminisztrációs kötelezettsége, mely az ellenőrzött ügyletekben érvényesített árak piaci szintjének vizsgálatát jelenti (azaz annak tesztje, hogy hasonló körülmények között független gazdasági szereplők is ezt az árat alkalmaznák-e), másrészt ennek dokumentálását, a nyilvántartási kötelezettséget is takarja. 

Kikre nem vonatkozik a kötelezettség?

Nem kell mindenkinek transzferár nyilvántartást vezetnie: nem kell például a kisvállalkozásoknak, valamint tőzsdei ügylet vagy hatósági ár alkalmazása esetén. Továbbá a 2013. június 21-én hatályba lépett rendelkezés alapján nem kell dokumentációt készíteni azokról az ügyletekről, amelyek adott évben 50 millió Ft (áfa felszámítása nélküli szokásos piaci áron) alatt voltak.
A dokumentáció-készítési kötelezettség az adózót ellenőrzött ügyletenként terheli, és kiterjed az írásba foglalás nélkül, szóban, ráutaló magatartással megkötött szerződésekre is. A több éven át tartó ügyletek esetében a nyilvántartásokat évente felül kell vizsgálni.

A transzferárazás szabályainak betartására a hatóságok kiemelten figyelnek, hiszen a feleknek érdekében állhat az árak torzítása, a szokásos piaci ártól való eltérítése, amely miatt adóhiány keletkezhet az érintett államokban. Egy nemzetközi vállalatcsoport például megtehetné, hogy a belső kereskedelmében torzított árak alkalmazásával abban az államban növeli jövedelmeit, ahol alacsonyabb a társasági adó kulcsa. Ezzel a cégcsoport összes jövedelmét növelné, adókötelezettségét pedig csökkentené. Éppen ezért az adózási szabályok korlátokat állítanak a kapcsolt felek közötti ügyletek árainak torzítása elé. Ilyenkor annak a cégnek, akinek a piaci ártól való eltérés csökkentette az adóalapját, meg kell növelnie azt (mintha piaci árakon kereskedett volna). Bizonyos esetben és meghatározott feltételekkel a másik cég, ahol a torz árak miatt az adóalap magasabb, annak csökkentése is lehetséges lehet.

A NAV-vizsgálatok kiemelt célpontja a transzferárazási dokumentációs kötelezettség ellenőrzése

A transzferár-meghatározás és a dokumentációs kötelezettség hosszú évek óta töretlenül az adóhatósági vizsgálatok kiemelt célpontja, és sok cég számára meglepő a büntetés mértéke is. Dokumentációs hiányosság esetén például 2 millió Ft a mulasztási bírság dokumentációnként és évente kivethető maximális mértéke, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, illetve négyszerezhet is.

Egyszerűsített adminisztráció

Hibák pedig szép számmal akadnak: sok esetben nem elég részletes az elkészült nyilvántartás, hiányoznak a megfelelő alátámasztó adatok, vagy éppen olyan adatbázist használnak, ahol az adatok nem visszakereshetők. A vállalatoknak módjukban áll egyszerűsíteni az adminisztrációjukat az úgy nevezett hatósági ármegállapítással: az APA-eljárással. A cég egy jövőbeli ügyletére elkészített transzferár elemzését és nyilvántartását az adóhatóság jóváhagyja, és 3-5 évre rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.

Az OrientPress Hírügynökségcikke nyomán

Változások a Transzferár szabályzásban

Mint azt az erre kötelezettek tapasztalhatták, az utóbbi időben az adóhatóság nemcsak a transzferár dokumentáció meglétét, hanem egyre inkább a tartalmi megfelelősségét is aprólékosan vizsgálja. Ismernünk kell hát a meglévő és várható változásokat.

Érdemes tudni, ezért felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kormányzati honlapon 2013 márciusa óta olvasható, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett tervezet értelmében több ponton is változások várhatóak a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó 22/2009. (X.16.) PM rendeletben.

A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a transzferár nyilvántartást nem összesítve, hanem szerződésenként kell elkészíteni abban az esetben is, ha a szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul meg. Szerződés hiányában a transzferár nyilvántartásokat ellenőrzött ügyletenként szükséges elkészíteni.

A tervezet értelmében nincs dokumentáció-készítési kötelezettség az adóhatósághoz előzetesen benyújtott szokásos piaci ár-megállapítási kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben az adóhatósági határozat érvényessége megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesülés feltétele, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.

A módosítás alapján szintén nem keletkezik dokumentáció-készítési kötelezettség a nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés kapcsolt vállalkozásra változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt vállalkozás részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani.

A tervezet továbbá pontosítja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál csak az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni. A korábbi szabályozáshoz képest ez jelentős könnyítést jelent, tekintettel arra, hogy már nem a szerződés megkötésétől kell az adóév végéig történő teljesítések értékét figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár vizsgálatakor. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, mind a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, mind pedig az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamát kell alkalmazni.

A tervezet emellett tartalmazza, hogy a szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs, de legfeljebb a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs minősül (alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartás készítése esetén, ahol az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni).

Az egyik legfontosabb módosítás alapján az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok használata során részletes és meghatározott lépéseket kell követni és kvantitatív, valamint és kvalitatív szűréseket kell elvégezni. 

Az ÁFA- és transzferár-vadász NAV

A PwC Magyarország tanulmányában azt olvastuk, hogy az adóhatóság vizsgálatainál az áfavisszaigénylés messze meghalad minden egyéb érdeklődési területet, de a transzferár és a számlák hitelessége is kiemelten érdekelli a NAVot. Az utóbbi öt évben a válaszadók tizede úszta meg az adóhatóság ellenőrzését, míg 5 százalékuknál volt egy-egy részterületre kiterjedő ellenőrzés. A fennmaradó 85 százaléknak része volt az összes adónemre kiterjedő vizsgálatban, amelyen belül 42 százalékot jelent azok száma akik még részellenőrzésen is átestek.

Az adózók beszámolói szerint a NAV érdeklődési körét tekintve messze kiugrik az áfa, illetve annak visszaigénylése, amely az adónemek szerinti fókuszpontok közül 88 százalékkal vezette a listát, míg az ellenőrzések témájaként 78 százalékkal. Az adónemek kérdésében ezután a társasági adó (68 százalék) szerepelt, majd a személyi jövedelemadó (51 százalék) következett, amit az egyes adókötelezettségek teljesítése (32 százalék) követett.

Az egyéb jövedelmekre mindössze 8 százaléknál voltak kíváncsiak a revizorok, de azért elég széles lehetett a NAV érdeklődési köre, mert ezeken a kategóriákon túl az egyéb rovatot is 24 százaléknyi válaszadó jelölte meg az ellenőrök érdeklődési irányaként.

A témák szempontjából az említett áfavisszaigénylés mellett az ellenőrzött adózók több mint a felénél a transzferárat (54 százalék) és a számlák hitelességét (51 százalék) vizsgálták. 47 százalékuknál a vállalkozás elszámolását és egyéb nyilvántartásait, 46 százalékuknál a reprezentációt, 44 százalékuknál pedig a természetbeni juttatásokat ellenőrizték.

Problémák a transzferárakkal

Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.

az OrientPress Hírügynökség nyomán

Nemcsak transzferár: ÁFA visszaigénylések 2011-ben

Blogunk értesülései szerint a 2011-es tárgyévben eddig 15 ezer cég igényelt vissza összesen 272 milliárd Ft ÁFÁt az Európai Bizottság döntése nyomán. Előre láthatóan az összegeket legkésőbb november végén vagy december elején kaphatják meg a vállalkozások.

A NAV közlése szerint a vállalkozások kétféleképpen igényelhették vissza az általános forgalmi adót: vagy külön beadványban, amelyet 800 adózó töltött ki 26 milliárd összeg visszaigénylésére vonatkozóan, vagy az aktuális adóbevallásban. Utóbbi lehetőséggel 14.800 cég élt, a bevallások 246 milliárdról szóltak.
   
Szakértői vélemények szerint nem biztos, hogy az államkassza 272 milliárdos veszteséget könyvel majd el, mivel előfordulhatnak jogosulatlan visszaigénylések, és azok a cégek sem számíthatnak a pénzre, amelyek korábban adótartozást halmoztak fel. A visszaigénylés végösszege hozzáértők becslése szerint cirka 245-255 milliárd forint lehet.

Transzferár szabályozás - 2012-ben is

A gyakorlatban sok kérdést vet fel a szokásos piaci ár és az ettől eltérő transzferár megállapítása. A NAV is egyre több vizsgálatot indít, egyre szigorúbbak a szankciók. Az alábbi rendezvény előadói gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, a szakmai programot rögtön egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel kezdve, melynek során valós példák kerülnek bemutatásra.  

Rendezvény: Transzferár szabályozás 2012.

Dátum: 2011. november 10. /   9:00 – 12:30


Helyszín: Danubius Hotel Arena ****

Előadók: Gémesi Péter, Helybély Judit, Bagdi Lajos, Dr. Boros Richárd,


Témák:

•  Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások
•   A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből
•   Transzferár kihívások egy vállalat működési profiljának átalakítása során
•   Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben
•   A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben
•   Módszerek alkalmazási sorrendje
•   Összehasonlító elemzés
•   Dokumentáció
•   Várható fejlemények
•   A NAV ellenőrzési gyakorlata
•   Jellemző hibák, megállapítások
•   A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok
•   Az ellenőrzés irányai, tendenciák
•   Adatbázisokkal szembeni követelmények
•   Kapcsolt vállalkozások bejelentése
•   A szankció mértéke

További információk, jelentkezés: itt