Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés
szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel
találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri,
vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.
A
Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát
tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével,
amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel
kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt.
adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint
a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente
másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább
odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő
adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ
össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel
tartalmi problémákat is a dokumentációkban.
A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte,
hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval,
és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai
hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a
2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő
tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok
miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.
A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a
menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a
Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a
Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az
adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek
többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre
nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság
központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.
Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére
sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és
abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság
részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által
alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb
cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az
APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is
kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének –
hangsúlyozta a Deloitte szakértője.
A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg
egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl
költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció
kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy
amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen
megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól
akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál
adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k
számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a
megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a
területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb
adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben
a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente
ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági
ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű
lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.
az OrientPress Hírügynökség nyomán