Egyszerűsített transzferár elszámolás - keményebb birságok

Mint közismert, számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok január elsejével, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra, ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - ismerteti az adótanácsadó cég közleménye. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi. 


Ebbe a körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet idesorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár nyilvántartás hiteles fordítására sem, hiszen a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében azon van a hangsúly, hogy a dokumentáció megfeleljen a hazai előírásoknak, és ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. "A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat" - véli Hegedüs Sándor.

Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, hanem a viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.

Forrás: MTI   |  STOP

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.

 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

A teljes cikk