Hintajáték: Orbán és EURO(pa)

József Attila szerint a macska hiába ügyeskedik: kint és bent egyszerre nem foghat egeret. Nagy kérdés, hogy Magyarország politika és gazdasági értelemben meg tudja-e a maga egerét - túlélését - fogni, ragadni akár az EU keretein belül - akár kívüle. Az viszont nem kérdés, hogy a se itt- se ott, vagy az itt is - ott is levés bizonytalansága semmi jóra nem vezethet. Főleg, ha a kormánypolitika szintjére emelkedik a kinn-is-vagyok--benn-is-vagyok hintajáték.

Orbán Viktor interjúja a bécsi Die Presse 2012. június 16-i számában

Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Európai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuverenitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. "Levontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófához vezet" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi Die Presse vasárnapi számában megjelent interjújában.

Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, "ha már teljesen készen áll rá" - mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terjedelmes interjúban, amelyről az MTI számolt be. Orbán Viktor a nemzetek Európája mellett foglalt állást. A kontinens legnagyobb előnye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor "nagyon óvatosnak" kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése.

"Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül" - mondta a kormányfő.

Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében - mondta, hozzátéve, hogy a sikert a kitűzött célokhoz képest kell mérni. "Vannak komoly nehézségeink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljainkhoz" - jelentette ki. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország. Az IMF-program 2008-ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. Görögország azóta összeomlott, Magyarország még mindig áll.

A beszámoló alapján a belpoltikai kérdések voltak hangsúlyosabbak az interjúban. A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben szétzúzták, az MSZP közvélemény-kutatások szerinti támogatottság-növekedése kapcsán pedig megjegyezte, hogy a Fidesz minden időközi választást megnyert. A vitákat kiváltó Horthy-emlékművek kérdéséről úgy vélekedett, hogy "Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak".

Hozzátette: emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes önkormányzatok dolga, ám aláhúzta, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. "Horthyt diktátornak nevezi valaki?" - felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy "hazai diktátor" emlékművével egyetért-e. "Szálasi Ferenc volt diktátor" - tette hozzá. Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna.

Transzferárak - Svájcban

A témában a következő információt találtuk:

Svájci transzferárak:

Svájcban nincs hivatalos transzferárakra vonatkozó jogszabály vagy dokumentációs követelmény, bár a kapcsolt felek közötti tranzakciókat a szokásos piaci feltételek mellett kell végezni. Általánosságban Svájc az OECD szabványokat tartja irányadónak transzferár kérdésekben.

Alultőkésítés:

Az aulultőkésítésre vonatkozó szabályozások meghatározzák a minimális saját tőke arányát az egyes eszközosztályokban (pl. követelések adósság finanszírozásban 85%, beruházások 70%, szellemi tulajdon 70%).

Svájci adóév:

A svájci adóév megegyezik a svájci számviteli évvel.
Konszolidált adóbevallás: Svájcban nem engedélyezett a konszolidált adóbevallás jövedelemadó szempontból, minden cégnek be kell nyújtania a saját adóbevallását.
Adóbevallási követelmények Svájcban: Van kombinált adóbevallás, mind szövetségi és kantonális jövedelemadó bevallásra. A bevalláskor önértékelést kell alkalmazni. A bejelentési határidő a kantontól függ.
Adó szankciók: Svájcban büntetik az adóbevallás késedelmes byenyújtását vagy annak elmulasztását.
Előjelzések: Lehet előzetes döntéshozatali tanácsot kérni a svájci adóhatóságtól a tervezett ügylet adózási követelményeiről.

Forrás: http://www.svajcicegalapitas.info/

Transzferár szabályozás − jó az irány, de még sok a kátyú

Az adóhatóság a transzferárak magyarországi megjelenése óta egyre inkább felnő a feladathoz, és inkább kisebb, mint nagyobb zökkenőkkel képes volt adaptálni az új gyakorlatot. Ezt mutatta például az EU Joint Transfer Pricing Forum ajánlásainak 2009-es beemelése is.

Forrás: Napi Gazdaság (http://napi.hu/)

Tavaly decemberben a törvényhozás elérkezettnek látta az időt, hogy finomítson a hazai transzferár szabályozásii gyakorlaton. A "régi-új" 22/2009-es pénzügyminisztériumi rendelet számos, az adózót segíteni szándékozó rendelkezései közül kiemelkedik a nyilvántartási kötelezettség felszámolása a korábban az egyszerűsített nyilvántartási kötelezettség alá eső tranzakciók esetén, vagy az egyszerűsített adattartalom megkövetelése az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében.


A törvényi finomítás pozitívuma, hogy − reményeink szerint − a hazai szabályozás korábbi formai szempontokra koncentráló megközelítése elindul egy az árazásra és a jelentős horderejű tranzakciókra hangsúlyt fektető megközelítés felé. Bár egy ilyen megközelítés minden bizonnyal nagyobb energiabefektetést igényel majd mind az adózótól, mind pedig az adóhatóságtól a kiemelt tranzakciók vizsgálata során, összességében mégis mérséklődhet a transzferárazásra fordított erőforrásigény.


A rendelet szövege mindazonáltal nem teljesen egyértelmű, így több kérdés esetében értelmezésbeli különbségek is előfordulhatnak. Mind a mai napig kérdés többek között, hogy milyen szolgáltatások minősülhetnek alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak. A rendelet által meghatározott felső határok együttesen, vagy külön-külön értendőek? Összevonási kötelezettség terheli-e az adózót az érintett szolgáltatások vizsgálatánál? Amennyiben igen, az összevonást milyen szintig kell elvégezni? Milyen költségátterhelések mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól? Nem egy esetben tehát  nemcsak a megkövetelt adattartalom, de a nyilvántartási kötelezettség léte is kérdéses.


A tét viszont egyre nagyobb az adózok számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis idén januárban megemelte az adózás rendjét érintő törvény vonatkozó mulasztásibírság-tételeit, így a kötelezettség ismételt elmulasztása esetén az eredetileg kirótt bírság többszöröse is kiszabható.


A fenti kérdések válaszainak keresése közben az idő sajnos telik, és az esedékes transzferár nyilvántartásokat lassan el kell készíteni, hogy azok a törvényi határidőn belül, az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre álljanak. 

Transzferár-kulisszatitkok

Tudta Ön, hogy Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése? Tudja, hogy a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki? Tudta, hogy a 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak?

A transzferárak vizsgálata évek óta az APEH ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetet, illetve annak bírsági következményeit még nem is említettük.

A transzferárak kérdése egyébként nem csupán Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ami érthető is, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak. A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor. Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. Fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Ötkulcsos ÁFA - avagy Matolcsy adózási ötletei

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek nemrégiben írása jelent meg a Heti Válaszban. Ebben Bruce Bartlett adóreformokkal foglalkozó könyvéről szólva fogalmazott így: "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Kijelentése a pénzügyi köröknek meglepetést okozott.

A miniszter láthatóan kifogyhatatlan az ötletekből az új és újabb adók bevezetését illetően. Újabb felvetése témánkat, a transzferár szabályozás megszabta adózási követelményeket ugyan nem érinti, olvasóink tájékoztatása érdekében mégis ismertetjük, miként nyilatkozott Matolcsi ötletéről Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna TV Közbeszéd c. műsorában.

Az adószakértő szerint károkat okozhat Matolcsy ötletelése 

Ha egyedüliként bevezetjük a pénzügyi forgalmi adót, az azt fogja eredményezni, hogy bizonyos tranzakciók elhagyják az országot, így bár bevételt hoz, de közben károkat okoz az adó - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában reagálva Matolcsy György előző napi publicisztikájára.

A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent, Bruce Bartlett adóreformmal foglalkozó könyvéről szóló írásában fogalmazott úgy, hogy "be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót". Írt továbbá arról, jobb volna öt áfakulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, bár ezt az unió még nem engedi.

Az adószakértő viszont óvatosságra intett a bankok további adóztatásával kapcsolatban, mivel a többletterheket végső soron a hitelfelvevők és a betétesek fizetik meg. Ráadásul minél drágább a banki szolgáltatás, annál nehezebb lesz hitelhez jutni, ami nem segíti a gazdaság előremozdítását.


A Duna TV Közbeszéd című műsorában a pénzügyi forgalmi adóról szólva Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő elmondta, úgy tudja, már el is dőlt, hogy nem lesz ilyen adónem az unióban, azért nem, mert még ha az egész unió területén ki is vetnék ezt az amúgy nem túl nagy mértékű adót, akkor az unió pénzügyi szektora egy az egyben átvonulna Tokióba, Szingapúrba vagy máshova.


Ha még kisebb körben, csak egy ország vezeti be, és a másik 229 ország nem, akkor könnyen lehet, hogy a pénzügyi tranzakciók egy része elhagyja az országot, ami most itt zajlik, vagyis bevételt biztos hozna, de eközben károkat okozna.

Csak óvatosan a bankok adóztatásával

Egyébként is óvatosan a bankszektor további adóztatásával - teszi hozzá az adószakértő, ugyan mondhatjuk, hogy úttörők vagyunk a bankadó bevezetésében, a mértékében is, mert az igen erős, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy az adót végső soron a hitelfelvevők és a megtakarítók fogják megfizetni, akik kevesebb kamatot kapnak betéteik után. Minél drágább a banki szolgáltatás, annál kevésbé lehet könnyen hitelhez jutni, márpedig a gazdaság előremozdítása érdekében a könnyű hitelekre igencsak szükség lenne.


Arra a kérdésre, mire lenne jó az ötkulcsos áfa bevezetése, miközben a felső áfakulcsunk már így is a világon a legmagasabb, az adószakértő kifejtette, tankönyvszerűen nem tud egyetérteni azzal, hogy a szociálpolitikát, a szociális kérdéseket az árakat terhelő adóban kellene közvetíteni. Ugyanis ez lehetne céja az áfakulcsok differenciálásának.


A termékeket mindig mindenki fogyasztja, a szegény, a gazdag és a turista is. Ha a szociálpolitikát a személyi jövedelemadóba nem visszük bele, márpedig a kormány erről beszél, és a jelenlegi szja-rendszer tényleg nem tartalmaz ilyen elemeket - mondja Vámosi-Nagy -, akkor biztos nem az árakat terhelő adóban kell kifejezni, hanem valamilyen szociálpolitikai támogatási, juttatási rendszerben.

Nem szerencsés mondat

Matolcsy csütörtöki publicisztikájában azt is írta. "Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit. A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (a közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start munkások), de még szükségünk lesz egy 75 és egy 25 százalékos kulcsra is"


Ez egy nem szerencsés mondat - mondja az adószakértő arra a kérdésre, mire gondolhatott a miniszter a fenti mondatokkal, az élőmunkát ugyanis nem ötféle adókulcs, hanem legalább hét adó terheli, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, és még lehetne sorolni, még a helyi iparűzési adó is növeli az élőmunka-terhet.


Vámosi-Nagy szerint úgy tűnik a Matolcsy által felsorolt példákból, hogy kizárólag a szociális hozzájárulási adóra gondolt, ami főszabályként 27 százalék (korábban munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak hívták), de vannak bizonyos kedvezmények, Karrier Híd program a közszférában elbocsátottak részére, rokkantak foglalkoztatására. Tehát 100 százalék a 27 százalékos adó, és az 50 százalék a kedvezményekkel csökkentett.

Forrás: DunaTV, ATV, Napi Gazdaság, Gazdasági Rádia

Hirdetési lehetőség TRANSZFERÁR témában

HIRDETÉS + HONLAPOK OPTIMALIZÁLÁSA

Ez a weboldal a Google keresőben a transzferár keresőkérdésre és számos kapcsolódó kifejezésre az első 10 találat között szerepel (például ezekkel: transzferár EU TPD, transzferár nyilvántartás, transzferár ellenőrzés, transzferár törvény, transzferár szabályozás, transzferár dokumentáció). Ennek köszönhetően

mindazok, akik az adott témát illetően szolgáltatást, adószakértőt, partnert keresnek, nagy valószínűséggel megtalálják és meg is nyitják ezt az oldalt - ezt látogatottsági statisztikáink jól igazolják.

Éppen ezért az Ön vállalkozása számára hasznos lehet, ha az oldalon hirdetést, felhívást vagy az saját oldalára mutató linket helyeztet el Ha érdekli a lehetőség, írjon: >levél küldése< - áraim mérsékeltek.

Lehetőséget kínálok arra is, hogy vállalkozását bemutató írást helyezzen el oldalamon.  Keressen akkor is, ha azt akarja, hogy az Ön honlapja kedvezőbb pozícióba kerüljön a találati listákon. Erről részletesebben:  Keresőoptimalizálás, SEO = honlapok Google-optimalizálása Kiemelt fontosságú közlemény: Transzferár - Törvényi szabályozás - 2012-es változások

Transzferár - Törvényi szabályozás

Blogunkban két korábbi alkalommal is tájékoztattuk olvasóinkat a transzferár elszámolásokat érintő ez évi, azaz 2012. január 1-jével életbelépő törvényi változásokról. Cikkeink itt olvashatóak:

• Transzferár-adóváltozások 2012-ben
• Még egyszer a 2012 évi transzferárazási változásokról

Néhány olvasónk a szabályozás pontos törvényi leírása iránt érdeklődött. Közreadjuk tehát a PM vonatkozó, érvényben lévő rendeletének teljes szövegét. A 2012. január elsejével életbe lépett kitételeket jól látható, kiemelt lábjegyzetek jelzik.

Transzferár - TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2012-ben

22/2009. (X. 16.) PM rendelet

a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.

(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(3)¹ Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót

a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján,

b) ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás,

c) a Tao. 18. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén,

d) azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. § szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének időtartamára,

e) nem főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

f) ingyenes pénzeszköz-átadás esetén,g) ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.

(5) Az adózó - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében.

Alapelvek

2. § (1) Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.

(2) Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; e rendelkezés azonban az adózót nem mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.

A nyilvántartási kötelezettség teljesítése

3. § (1)² Az adózó a nyilvántartást - választása szerint a 4-6. §-ban foglaltak alapján - ellenőrzött ügyletenként készíti el.

(2) A nyilvántartási kötelezettség - az (1) bekezdéstől eltérően - összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések

a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy

b) egymással szorosan összefüggnek.

(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni.

(4) Az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(5) Az adózó az (1) bekezdés szerinti választásáról a társasági adóbevallásában nyilatkozik, azzal, hogy ez nem érinti a 6. §-ban foglaltak alkalmazását.

(6)³ A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek. Az Art. 95. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az adózó köteles azokat vagy azok egy részét az adóhatóság felhívására - a megjelölt határidőn belül - magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani.

Önálló nyilvántartás

4. § (1) A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét.

(2) A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében tartalmazza:

a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;

b) a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét;

c) a funkcionális elemzést;

d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani).

(3) A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket, a (2) bekezdésnek megfelelően.

(4) A nyilvántartás tartalmazza

a) a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezését (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőit) és a módszer kiválasztásának indokait;

b) az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltéréseket és az emiatt szükséges kiigazítást, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők;

c) az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján - a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott - számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát (a továbbiakban: szokásos piaci ár);

d) az elkészítés és a módosítás időpontját.

(5) A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza:

a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát;

b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját;

c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.

Közös nyilvántartás

5. § (1) A közös nyilvántartás két fő részből áll: a fődokumentumból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező (a továbbiakban: EU-n belüli) tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza, valamint a specifikus nyilvántartás(ok)ból, amely(ek) az adózó és kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be.

(2) A fődokumentumot az Európai Unió érintett tagállamaira vonatkozóan kell elkészíteni, beleértve a harmadik országban illetőséggel rendelkező vállalkozások és az EU-n belüli csoporttagok közötti ellenőrzött ügyleteket is. A fődokumentum legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat;

b) a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírását (ideértve a szervezeti ábrát, a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);

c) az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások általános megnevezését;

d) az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását (a jelentősebb ellenőrzött ügyletek felsorolását, például tárgyi eszköz értékesítése, szolgáltatás nyújtása, immateriális javak kifejlesztése, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, valamint azok értékének megjelölését);

e) az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a feladatokban és a kockázatokban az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;

f) immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információt, valamint a fizetett és kapott jogdíjak ismertetését;

g) a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát vagy a transzferár-képzési rendszer leírását;

h) a költség-hozzájárulási megállapodásokat, a szokásos piaci árat megállapító határozatokat és a szokásos piaci árra vonatkozó bírósági döntéseket a 4. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint; valamint

i) az elkészítés és a módosítás időpontját.

(3) A specifikus nyilvántartás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;

b) az adózó üzleti vállalkozásának és üzleti stratégiájának általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat;

c) a szerződés tárgyát (tárgyait), ideértve az ügyletek bemutatását, az ügyletek értékének feltüntetését, megkötésének és módosításának időpontját és időbeli hatályát;

d) az összehasonlító elemzést (termék és szolgáltatás jellemzői, funkcionális elemzés, szerződéses feltételek, gazdasági körülmények, egyedi üzleti stratégiák);

e) az összehasonlítható adatok bemutatását;

f) a vállalatcsoport transzferár-képzési politikája (rendszere) átvételének és alkalmazásának - különösen a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazott módszernek - a bemutatását; valamint

g) az elkészítés és a módosítás időpontját.

(4) A vállalatcsoport - választása szerint - a (3) bekezdésben felsoroltak bármely elemét a fődokumentumban is szerepeltetheti, feltéve, hogy ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint a specifikus nyilvántartás esetében.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása⁴

6. §⁵ (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében - az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, tekintetbe véve ugyanakkor azt, hogy a 6. § alkalmazásában a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;

b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;

c) a (4)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján);

d) az elkészítés és a módosítás időpontját.

3) Az adózó az (1) bekezdés alkalmazása esetén vállalja, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszert alkalmazva határozza meg. Amennyiben a költség és jövedelem módszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, a 6. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) E rendelkezés alkalmazásában szokásos piaci haszonkulcsnak minősül a 3% és 7% közötti tartományba eső haszonkulcs.

(5) Amennyiben a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, az érintett szolgáltatás(ok) tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci jellegét.

(6) Az adózó nyilvántartási kötelezettségét a 4-5. § szerint köteles teljesíteni, ha az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a (4) bekezdése szerint meghatározott haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne.

(7) E § alkalmazásában alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősül különösen - a 8. § d) pontjára is figyelemmel - az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatás.

Egyéb rendelkezések

7. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe:

a) független féllel kötött szerződését;

b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;

c) független vállalkozások egymás közötti szerződését;

d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés).

Fogalmak

8. § E rendelet alkalmazásában

a) ellenőrzött ügylet: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. 18. § (6) bekezdésében felsorolt ügyleteket is;

b) funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése;

c) vállalatcsoport: kapcsolt vállalkozások és/vagy telephelyek csoportja;

d)⁶ alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül hogy

da) azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik;

db) a nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatás értéke a 6. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt nem haladja meg; és

dc) az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.

(2) E rendelet 3. § (6) bekezdését és 6. §-át a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja.

(3)⁷ E rendeletnek az egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelettel megállapított 1. § (3) bekezdés c)-g) pontjait, 3. § (1) bekezdését, 6. §-át és 8. § d) pontját a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

10. § A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék

11. § E rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás, valamint a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása (2006. június 27.) az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 22/2009. (X. 16.) PM rendelethez⁸

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

I. Információs-technológiai szolgáltatások:

. IT-alkalmazás tervezés, fejlesztés (TESZOR 62.01.11)

2. IT-hálózatrendszer tervezése, fejlesztése (TESZOR 62.01.12)

3. Hardver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.10)

4. Rendszer-, szoftver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.20)

5. IT műszaki támogatás (TESZOR 62.02.30)

6. Számítógép üzemeltetés (TESZOR 62.03.1)

7. Hálózatüzemeltetés (TESZOR 62.03.11)

8. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09)

. Adatfeldolgozás, hosztingfelhasználási és egyéb IT-insfrastrukturális szolgáltatás (TESZOR 63.11.1)

I. Ingatlanügyletek

1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)

II. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység

1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10.1)

2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.2)

. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.3)

4. Piackutatás: mennyiségi felmérés (TESZOR 73.20.12)

5. Piackutatás: minőségi felmérés (TESZOR 73.20.11)

. Oktatási tevékenység

1. Nyelvoktatás (TESZOR 85.59.11)

2. Informatikai oktatás (TESZOR 85.59.12)

3. Egyéb szakmai oktatás (TESZOR 85.59.13)

4.ktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.6)

V. Adminisztratív szolgáltatások

1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)

 Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20.1)

VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás

1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.1)

2. Rakománykezelés (TESZOR 52.24)

3. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1)

4. Egyéb közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.19)

5. Szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)

6. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)

. Egyéb szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)

8. Egyéb rakománykezelés (TESZOR 52.24.19)

VII. Egyéb

1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9)

2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)

3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)

---

¹  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (1) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (2) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

³  Módosítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (3) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.

⁴  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (4) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵  Megállapította: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁶  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (5) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁷  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (6) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁸  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 2. §, 1. melléklet alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

_____________________
Transzferár - Törvényi szabályozás 2012 - Internet technológia szolgáltatás. Számítógépes hálózatok - Honlap és Laptop szerviz Budapest - X Y Z generáció - Tartalommarketing: Transzfer linképítés ára - prémium linkek szemantikus hálón