2011. június 29., szerda

Transzferár-ellenőrzések várhatók

Jó ha tudjuk, mire figyel kiemelten az adóhatóság ellenőrzései során

 Az év elejétől életre hívott egységes, új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban már közzétette a 2011-re tervezett ellenőrzéseinek főbb irányait. A hivatal az adó- és vámszakterületek szervezeti összevonásával a hatékonyabb működést és ennek következtében a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szembeni minél gyorsabb fellépést célozza.

A hivatal szerint a helyes adózói magatartás kialakítása érdekében az induló vállalkozások is sűrűbben számíthatnak ellenőrzésre. Szintén számítani lehet gyakori helyszíni ellenőrzésekre, adatgyűjtésekre a jelentős − különösen a támogatások felhasználásával megvalósuló − beruházások esetén is. A kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége sem csökken, az adóhatóság a tapasztalatok szerint elsősorban az áfánál fokuszál a jogosulatlan visszaigénylések megakadályozására, amelyeknél a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok mellett a fiktív számlák felderítése is kiemelt figyelmet kap. Továbbra is napirenden maradnak a korábban már jól megszokott társadalombiztosítási ellenőrzések, illetve a magánszemélyeket érintően a vagyonosodási vizsgálatok.

Vizsgálati szempontból új területként került fel az adóhatóság listájára a transzferárak ellenőrzése a multinacionális vállalkozások mellett a tömeges smst küldő kis- és középvállalkozásoknál is, a befektetések vásárlásának és értékesítésének területe, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése, a fordított adózás helyes alkalmazása, illetve a bevallások és kontrolladatok összevetésével a tőzsdei ügyletek vizsgálata. Az iparágak közül 2011-ben elsősorban a szolgáltató szektor és ezen belül is a nagykereskedelmi cégek számíthatnak ellenőrzésre. Emellett az őrző-védő szolgáltatókat, a tanácsadói szolgáltatókat, építményüzemeltetőket és vagyonkezelőket is kiemelten vizsgálhatja az adóhatóság.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az adó- és vámszakterületek szervezeti összevonásával várhatóan gyorsabban reagálni képes, összehangoltabb, hatékonyabb adóhatóság jött létre, így az adózói oldalon az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő adózási folyamatokat és azok kontrollját időben kialakítsák. Amennyiben pedig az üzletmenet során adózási kérdések, bizonytalanságok merülnének fel, idejében érdemes szakértők segítségével megnyugtatóan rendezni ezeket, szükség esetén hivatalos állásfoglalások vagy feltételes adómegállapítás beszerzésével a minisztériumtól annak érdekében, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén a vállalkozás ne fusson fölösleges adó-, bírság-, késedelmikamat-kockázatot. (forrás)

2011. május 28., szombat

Transzferár határidő: május 31.

Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallani - maga az üzleti orgazmus.

Vészesen közeleg május 31-e, amely nem csupán az éves társasági adóbevallás teljesítésének, hanem számos egyéb nyilatkozat beadásának, és a vállalatok adózása szempontjából fontos döntések meghozatalának is a végső határideje egyben.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, valamint a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelnünk, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nem csupán a társasági adóbevallás, hanem egyben a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is a normál üzleti éves adózók esetében.

A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31, ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. Az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett gyakran már tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Elkerülhetetlenül fontos hangsúlyozni: nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, május 31-e egyben számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is a cégek számára, amelynek elmulasztása súlyos konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek ezekben a kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.

2011. május 11., szerda

Transzferár nyilvántartás 2011



Lásd ezeket is:
Transzferár szabályozás - Jogszabályi változások dokumentáció ellenőrzés - Országos Adókonferencia tematikája (2011.04.06.): Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások ▪ A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből ▪ Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben ▪ A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben ▪ Módszerek alkalmazási sorrendje ▪ Összehasonlító elemzés ▪ Dokumentáció ▪ Várható fejlemények ▪ Az APEH ellenőrzési gyakorlata ▪ Jellemző hibák, megállapítások ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Az ellenőrzési gyakorlat irányai, tendenciák ▪ Adatbázisokkal szembeni követelmények ▪ Kapcsolt vállalkozások bejelentése ▪ Konzultáció

2011. április 11., hétfő

Transzferár dokumentáció 2011



Transzferár szabályozás. Jogszabályi változások, dokumentáció ellenőrzés.

2011-től bővült a szokásos piaci ár megállapításakor alkalmazható nevesített módszerek köre. Milyen tapasztalatok vannak az adóellenőrzések során? Hogyan lehet a kockázatokat állásfoglalással, illetve szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelemmel (APA) csökkenteni? Mit látunk az APEH gyakorlatában? Mire lehet számítani a jövőben? Linképítés lehetséges?

Lásd az előző részt is: Transzferár ellenőrzés 2011 

Olvasmány: linkmegosztás - klór-dioxid

2011. március 28., hétfő

Mi a piaci ár? Laptop árak

laptop árak - alkatrész ára
Asus laptopok piaci ára
A laptop transzfer árat a piaci árral szemben szokás definiálni. Ennek megértéséhez nemárt először magának a piaci árnak a mibenlétét tisztázni. Miben áll a szokásos piaci ár lényege?

Laptopok piaci ára



A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlítható független árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg;
e) budapesti laptopszervizben kedvező piaci áron szerezhetők be alkatrészek, mindenekelőtt Dell akkumulátor és Asus töltő.

2011. március 26., szombat

Transzferár - jogszabályi háttér

(Előzmény: Mi az a transzferár?) Tisztáztuk, mit tekinthetünk kapcsolt vállalkozásoknak az ivóvíz fertőtlenítés iparágában. Amennyiben ezek a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, a vízkezelési adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

  • a) csökkenti, feltéve, hogy
  • aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

2011. március 24., csütörtök

Mi az a transzferár?

Az üzleti életben új és új fogalmak jelennek meg, ilyen például EU Transzferár Dokumentáció (EU TPD). Megértéséhez előbb tisztába kell jönnünk azzal, mi is az a transzferár.

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó.

Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.

Kik a nem független vállalkozások? Olyanok elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Nézzünk erre néhány példát:
  •     két vagy több cégben ugyanaz a tulajdonos személye vagy ugyanaz a tulajdonosi kör
  •     egyik vállalkozásban a másik vállalkozás többségi tulajdonnal rendelkezik
  •     a belföldi társaságnak külföldi anyavállalata van
  •     egy külföldi cég magyarországi fióktelepe
A megfelelő tulajdonosi arány esetén ezeket a társaságokat kapcsolt vállalkozásoknak hívjuk. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél az ár eltérhet a piaci ártól, például egy külföldi termelő cég a belföldi leányvállalatának 30%-os árengedménnyel értékesíti a terméket, amit a belföldi leánycég 100%-os áron ad tovább belföldön.

Ilyen és hasonló eseteknél a két fél között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak (angolul Transfer pricing). [Előfordul a transzfer-ár és transzfer ár írásmód is.] A transzferárakkal befolyásolni lehet a résztvevő cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is.

Lásd még: Transzferár