2012. október 30., kedd

Mit akar az IMF? - Értelmetlen volt a 200 milliós államkapmpány

Veres János volt pénzügyminiszter kérdést tett fel Varga Mihálynak , az EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek az Országgyülésben. Varga Mihály válaszából kiderül, hogy
a kormány által médiakampány keretében hangoztatott állítólagos IMF-feltételek nem szerepelnek azon a listán, melyet a Valutaalap nyári látogatása után hátrahagyott.
Sőt, igazából nem is feltételekről van szó.

Mint Varga kifejtette, a júliusi egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illett mélyebb kifejtése szükséges. Ezek között találunk egészen konkrét pontokat is, de mivel ezeket az IMF az első tárgyalási forduló után fogalmazta meg, ezek sokkal inkább tekinthetők javaslatoknak, mint feltételeknek. A javaslatok közt szó sincs ingatlanadóról, a családtámogatás visszavágásáról, amit a kormány a bruttó 200 milliós kampányában hangsúlyoz.
A kabinet ugyanis olyan hirdetéseket jelentett meg, melyek azt sugallják, hogy a Valutaalap a nyári és téli teraszbeépítések árában realizálódó ingatlanadó bevezetését és a támogatások megszüntetését kérte volna a magyar kormánytól. A Valutaalap a kampány indulásakor jelezte, hogy köztudott, az IMF ilyet nem kért a magyar kormánytól, ráadásul ennyire konkrét lépéseket nem is szabnak feltételnek, nem ez az alap gyakorlata (a Varga által ismertetett levélben is csupán javaslatokról van szó).
A magyar kormány szerint a kampányra azért van szükség, hogy felkészítsél az állampolgárokat az IMF-megegyezésre, illetve hogy ismertessék a magyar álláspontot. A kabinet szerint a tömegével küldött üzenetek nem a Valutalap ellen szólnak, noha mindegyik plakáton és hirdetésben szerepel, hogy "Nem engedünk az IMF-nek".

Válaszában Varga Mihály kitért a magyar fél válaszára (ezt szeptember közepére sikerült elkészíteni), melynek kapcsán megjegyzi, a "tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének tovább csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkőr bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában".