Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!

Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.

Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.

Az alultőkésítési szabály változása

A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.

Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.

Változás az adózás rendjében

Mulasztási bírság összegének változása

A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.

A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Mi is a transzferár?

Az oldalunkra történt Google-keresések is mutatják és érdeklődők levelei is arról tanúskodnak, hogy sokan nem a transzferár nyilvántartás elkészítésének rejtélyei felől szeretnének tájékozódni az interneten, hanem pusztán azt szeretnék megtudni, mi fán terem a transzferár. Számukra közüljük az alábbi, közérthetőnek (és nem szakmainak) szánt összefoglalót:

A transzferárak abban különböznek a szokásos piaci áraktól, hogy nem kizárólag a piaci viszonyok határozzák meg, hanem külön megállapodás tárgyát képezik azon vállalkozások között, amelyek nem teljesen függetlenek egymástól. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az adott vállalkozások egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek. Ezeket a külön megállapított árakat nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.

Nem tekintünk egymástól függetleneknek olyan vállalkozásokat, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve egymásnak anya-, leány- vagy fiókvállalatai, kirendeltségei, telephelyei stb. Ezeket kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük.

Amennyiben a vállalkozások egymással transzferárakban kereskednek, úgy nevezett transzferár nyilvántartást kell készíteniük.

Nemcsak transzferár: ÁFA visszaigénylések 2011-ben

Blogunk értesülései szerint a 2011-es tárgyévben eddig 15 ezer cég igényelt vissza összesen 272 milliárd Ft ÁFÁt az Európai Bizottság döntése nyomán. Előre láthatóan az összegeket legkésőbb november végén vagy december elején kaphatják meg a vállalkozások.

A NAV közlése szerint a vállalkozások kétféleképpen igényelhették vissza az általános forgalmi adót: vagy külön beadványban, amelyet 800 adózó töltött ki 26 milliárd összeg visszaigénylésére vonatkozóan, vagy az aktuális adóbevallásban. Utóbbi lehetőséggel 14.800 cég élt, a bevallások 246 milliárdról szóltak.
   
Szakértői vélemények szerint nem biztos, hogy az államkassza 272 milliárdos veszteséget könyvel majd el, mivel előfordulhatnak jogosulatlan visszaigénylések, és azok a cégek sem számíthatnak a pénzre, amelyek korábban adótartozást halmoztak fel. A visszaigénylés végösszege hozzáértők becslése szerint cirka 245-255 milliárd forint lehet.

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Virtuális élőlánc: Balla D. Károly tiltakozása

E blog tulajdonosa bejelentette: "A magam módján ezúton internetes akció keretében indítom el tiltakozásomat az ellen, hogy a több mint 30 esztendeje „a rakodópart alsó kövén” békésen üldögélő kedves költőmet valamely idióta politikai felforgatótevékenység keretében méltó helyéről elmozdítsák." Az akció részletei: Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen (vps) - virtuális szerver József Attila szobra körül

Budapest VPS

A meghirdetett tiltakozás eredményes volt, az adott kulcsszavakkal indított Google keresések még 2015-ben is a Serp-top helyeken mutatják a vps bérlés webakció szájtjait, amelyek nagyon jól jöttek egy aktuális seo marketing tuning sikerre vitelében az alábbi téma weboldalának optimalizációjában: virtuális szerver bérlés Budapest _ Balla D. Károly tiltakozása szobor ügyében az interneten 2011-ban; Kossuth-tér, JA szobra:

• virtuális budapest: laptop alkatrész szerviz
• mobil sms okostelefon - dedikált virtuális szerver

Transzferár szabályozás - 2012-ben is

A gyakorlatban sok kérdést vet fel a szokásos piaci ár és az ettől eltérő transzferár megállapítása. A NAV is egyre több vizsgálatot indít, egyre szigorúbbak a szankciók. Az alábbi rendezvény előadói gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, a szakmai programot rögtön egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel kezdve, melynek során valós példák kerülnek bemutatásra.  

Rendezvény: Transzferár szabályozás 2012.

Dátum: 2011. november 10. /   9:00 – 12:30


Helyszín: Danubius Hotel Arena ****

Előadók: Gémesi Péter, Helybély Judit, Bagdi Lajos, Dr. Boros Richárd,


Témák:

•  Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások
•   A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből
•   Transzferár kihívások egy vállalat működési profiljának átalakítása során
•   Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben
•   A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben
•   Módszerek alkalmazási sorrendje
•   Összehasonlító elemzés
•   Dokumentáció
•   Várható fejlemények
•   A NAV ellenőrzési gyakorlata
•   Jellemző hibák, megállapítások
•   A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok
•   Az ellenőrzés irányai, tendenciák
•   Adatbázisokkal szembeni követelmények
•   Kapcsolt vállalkozások bejelentése
•   A szankció mértéke

További információk, jelentkezés: itt

A transzferár nyilvántartás elkészítése

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete

Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőképp a következőket:

• a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
• a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
• a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
• a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
• a piac meghatározása, jellemzői
• a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
• az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
• az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
• a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
• a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége

A transzferárak adóhatósági megközelítése

Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.
A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:

• egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
• kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
• többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

• az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
• az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
• a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
• az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Hiányos transzferár-nyilvántartás: magas bírság

Transzferár: sokba kerülnek jövőre a hiányosságok

Napi Gazdaság: Végh Szabolcs, menedzser, KPMG

Az október 14-én benyújtott kormányzati adócsomaggal az elmúlt napokban számos írás foglalkozott. Érthetően első körben a legnagyobb érdeklődésre a személyi jövedelemadó, a különadók, a veszteségelhatárolás és az egyéb nagy horderejű kérdések tartottak számot. Alaposabban vizsgálva az anyagot azonban kitűnik, hogy a bírságok is kiemelkedő mértékben emelkedhetnek, valamint új bírságkategóriák jelenhetnek meg jövőre.

A módosítás alapján a büntetési tételek kétszeres-háromszoros szintre emelése átlagosnak mondható, így a transzferár-nyilvántartás elkészítésének "visszaeső" elmulasztása esetére kiszabható, a jelenleg hatályoshoz viszonyított nyolcszoros mértékű bírság feltétlenül figyelemre méltó.

A törvényjavaslat értelmében hiányos vagy hiányzó transzferár-nyilvántartás esetén a jelenleg is hatályos kétmillió forint/per nyilvántartás mértékű bírság marad érvényben, azonban két új kategóriát is bevezetnek. Egyrészt az adózó ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Másrészt az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, azaz a bírság ilyen esetben nyilvántartásonként alapesetben 16 millió forint.

Bár sem a törvényjavaslat, sem indoklása nem tartalmaz magyarázatot arra nézve, pontosan hogyan is kell értelmezni a két új kategóriát, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kétmillió forintos bírság csak akkor szabható ki, ha az ellenőrzés által érintett évek és tranzakciók során mindössze egyetlen esetben mutatkozik nyilvántartási hiányosság. Amennyiben viszont több nyilvántartás is hiányzik, azokra már a négymillió forintos tétel érvényes. Ráadásul ha az ellenőrzés több évet fog át és ugyanazon tranzakció dokumentálása hiányzik, az ismétlés díja négyről 16 millió forintra emelkedik (bár az is elképzelhető, hogy a korábban négymillió forinttal büntetett hiány tarifája 32 millióra nő). Bonyolultabb cégstruktúrák esetén, ha valaki nem figyel oda, a számla könnyen tízmilliós vagy szélsőséges esetben százmilliós büntetési tételt is mutathat.

Érdekes lehet még az előbbiek vizsgálata abból a szempontból is, hogy egy témába vágó adózási kérdés értelmében az adóhatóságnak a mulasztási bírság összesített összegének tekintetében az ésszerűség keretei között szükséges maradnia. Ez alapján elvileg lehetne az ésszerű büntetésre is számítani, de senki ne kergessen hiú reményeket. Az adóhivatal az esetek jelentős részében igyekszik a lehető legmagasabb büntetési tételt kiszabni.

Tapasztalataink alapján még mindig előfordul, hogy hiányos transzferár-dokumentációkkal találkozunk, időnként az is kiderül, hogy számos tranzakciót nem dokumentáltak. A várható új szabályozás után ezek a hibák különösen drága következményekkel járhatnak.

Cégek összevonásával megszűnik a transzferár-elszámolás

 A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-elszámolás kötelezettsége (és az ezeket "fenyegető" ellenőrzések) sok nehézséget, fölösleges adminisztratív terheket jelentenek az egymással alá-fölé-mellérendelt és/vagy részesedési tulajdonosviszonyban álló vállatok számára. Mindez megszűnik, ha például az anyavállalat összeolvad leányvállalataival. Ez történt most a  Waberer’s Holding esetében. A hírt a Népszabadság alapján közöljük:

Tőzsdére készül a Waberer’s Holding. A három-öt év múlva esedékes parkettre lépést a cégcsoport vállalkozásainak összevonásával alapoznák meg. A cég alapítója és elnök-vezérigazgatója a tulajdonostárstól, a Mid Europa Partnerstől az idén 17 millió eurót kap, jövő tavasszal pedig újabb 13 millió eurós tőkeinjekció következik. A terveik szerint a jelenleg Európa hatodik legnagyobb közúti szállítmányozója a tőzsdére lépéskor már harmadik lesz az uniós piacon. Wáberer György egyszerre húzza meg a nadrágszíjat és áldoz birodalma megerősítésére. Lapunknak arról beszélt: a jelenleg 3650 főnek munkát adó, és 2350 járműből álló flottát üzemeltető cég 2014 és 2016 között léphet a parkettre. Ahhoz azonban, hogy megfeleljen a bejutás feltételeinek, még sokat kell változnia. A teendők sorának elején a hatékonyabb és takarékosabb szervezet kialakítását szolgáló lépések kaptak helyet. A MEP közreműködésével a Waberer’s átvilágítása a közelmúltban lezárult, ezek alapján átalakítják a cégcsoport struktúráját. Az eddig vagyonkezelői feladatokat ellátó holdingvállalat összeolvad leányaival. Mindez a várakozások szerint jót tesz majd a társaság működésének. Egyszerűbb lesz a cégcsoport adóbevallása, megszűnik a vállalaton belüli transzferárak adminisztrációja, feleslegessé válnak a kereszt-garanciavállalások, és csökken az egy kamionra eső adminisztratív dolgozók aránya is.

Transzferár-szakember

Mint blogunk üzleti körökből származó kiszivárogtatások alapján megtudta, a 34 esztendős Lipták Zoltán személyében nemrégiben új partnert nevezett ki az Ernst & Young az adótanácsadási szolgáltatások területén. A kiváló szakember hírében álló Lipták elsődleges feladata a tanácsadó cég transzferár-tanácsadási üzletágnak a vezetése lesz.

A transzferár-adózással kapcsolatos üzletág napjainkban igen dinamikusan fejlődik, mondhatni húzó ágazat lett.

Az pozíciót betöltő Lipták tudomásunk szerint több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik az adózás és egyéb pénzügyi szabályozások területén, miközben jelentős energia-iparági referenciákra tett szert korábbi tevékenységei során. A KÖZGÁZon és az ELTÉ-n szerzett lépesítés, van tőzsdei szakvizsgája és adószakértői képesítése, több nyelvet beszél, s még több nyelven folytat üzleti levelezést. Elsősorban a felvásárlásokkal és más tranzakciókkal kapcsolatos nemzetközi adótervezés, valamint az átvilágítások és transzferárképzési megoldások területén szerzett vezetői tapasztalatokat.

A transzferárazás 2003 óta tartozik szakterületei közé, gyakori előadója a témában rendezett konferenciáknak. Munkájához blogunk sok sikert kíván.