2012. március 31., szombat

Transzferár - Törvényi szabályozás

Blogunkban két korábbi alkalommal is tájékoztattuk olvasóinkat a transzferár elszámolásokat érintő ez évi, azaz 2012. január 1-jével életbelépő törvényi változásokról. Cikkeink itt olvashatóak:

Néhány olvasónk a szabályozás pontos törvényi leírása iránt érdeklődött. Közreadjuk tehát a PM vonatkozó, érvényben lévő rendeletének teljes szövegét. A 2012. január elsejével életbe lépett kitételeket jól látható, kiemelt lábjegyzetek jelzik.

Transzferár - TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2012-ben

22/2009. (X. 16.) PM rendelet

a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya

1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(3)1 Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót
a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján,
b) ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás,
c) a Tao. 18. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén,
d) azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. § szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének időtartamára,
e) nem főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
f) ingyenes pénzeszköz-átadás esetén,g) ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.
(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.
(5) Az adózó - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében.
Alapelvek

2. § (1) Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
(2) Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; e rendelkezés azonban az adózót nem mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.
A nyilvántartási kötelezettség teljesítése

3. § (1)2 Az adózó a nyilvántartást - választása szerint a 4-6. §-ban foglaltak alapján - ellenőrzött ügyletenként készíti el.
(2) A nyilvántartási kötelezettség - az (1) bekezdéstől eltérően - összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések
a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy
b) egymással szorosan összefüggnek.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni.
(4) Az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(5) Az adózó az (1) bekezdés szerinti választásáról a társasági adóbevallásában nyilatkozik, azzal, hogy ez nem érinti a 6. §-ban foglaltak alkalmazását.
(6)3 A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek. Az Art. 95. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az adózó köteles azokat vagy azok egy részét az adóhatóság felhívására - a megjelölt határidőn belül - magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani.
Önálló nyilvántartás

4. § (1) A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét.
(2) A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében tartalmazza:
a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
b) a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét;
c) a funkcionális elemzést;
d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani).
(3) A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket, a (2) bekezdésnek megfelelően.
(4) A nyilvántartás tartalmazza
a) a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezését (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőit) és a módszer kiválasztásának indokait;
b) az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltéréseket és az emiatt szükséges kiigazítást, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők;
c) az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján - a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott - számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát (a továbbiakban: szokásos piaci ár);
d) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(5) A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza:
a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát;
b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját;
c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.
Közös nyilvántartás

5. § (1) A közös nyilvántartás két fő részből áll: a fődokumentumból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező (a továbbiakban: EU-n belüli) tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza, valamint a specifikus nyilvántartás(ok)ból, amely(ek) az adózó és kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be.
(2) A fődokumentumot az Európai Unió érintett tagállamaira vonatkozóan kell elkészíteni, beleértve a harmadik országban illetőséggel rendelkező vállalkozások és az EU-n belüli csoporttagok közötti ellenőrzött ügyleteket is. A fődokumentum legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat;
b) a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírását (ideértve a szervezeti ábrát, a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);
c) az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások általános megnevezését;
d) az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását (a jelentősebb ellenőrzött ügyletek felsorolását, például tárgyi eszköz értékesítése, szolgáltatás nyújtása, immateriális javak kifejlesztése, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, valamint azok értékének megjelölését);
e) az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a feladatokban és a kockázatokban az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
f) immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információt, valamint a fizetett és kapott jogdíjak ismertetését;
g) a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát vagy a transzferár-képzési rendszer leírását;
h) a költség-hozzájárulási megállapodásokat, a szokásos piaci árat megállapító határozatokat és a szokásos piaci árra vonatkozó bírósági döntéseket a 4. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint; valamint
i) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(3) A specifikus nyilvántartás legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
b) az adózó üzleti vállalkozásának és üzleti stratégiájának általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat;
c) a szerződés tárgyát (tárgyait), ideértve az ügyletek bemutatását, az ügyletek értékének feltüntetését, megkötésének és módosításának időpontját és időbeli hatályát;
d) az összehasonlító elemzést (termék és szolgáltatás jellemzői, funkcionális elemzés, szerződéses feltételek, gazdasági körülmények, egyedi üzleti stratégiák);
e) az összehasonlítható adatok bemutatását;
f) a vállalatcsoport transzferár-képzési politikája (rendszere) átvételének és alkalmazásának - különösen a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazott módszernek - a bemutatását; valamint
g) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(4) A vállalatcsoport - választása szerint - a (3) bekezdésben felsoroltak bármely elemét a fődokumentumban is szerepeltetheti, feltéve, hogy ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint a specifikus nyilvántartás esetében.
Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása4

6. §5 (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében - az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, tekintetbe véve ugyanakkor azt, hogy a 6. § alkalmazásában a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
c) a (4)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján);
d) az elkészítés és a módosítás időpontját.
3) Az adózó az (1) bekezdés alkalmazása esetén vállalja, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszert alkalmazva határozza meg. Amennyiben a költség és jövedelem módszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, a 6. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(4) E rendelkezés alkalmazásában szokásos piaci haszonkulcsnak minősül a 3% és 7% közötti tartományba eső haszonkulcs.
(5) Amennyiben a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, az érintett szolgáltatás(ok) tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci jellegét.
(6) Az adózó nyilvántartási kötelezettségét a 4-5. § szerint köteles teljesíteni, ha az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a (4) bekezdése szerint meghatározott haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne.
(7) E § alkalmazásában alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősül különösen - a 8. § d) pontjára is figyelemmel - az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatás.
Egyéb rendelkezések

7. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe:
a) független féllel kötött szerződését;
b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;
c) független vállalkozások egymás közötti szerződését;
d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés).
Fogalmak

8. § E rendelet alkalmazásában
a) ellenőrzött ügylet: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. 18. § (6) bekezdésében felsorolt ügyleteket is;


b) funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése;
c) vállalatcsoport: kapcsolt vállalkozások és/vagy telephelyek csoportja;
d)6 alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül hogy
da) azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik;
db) a nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatás értéke a 6. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt nem haladja meg; és
dc) az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.
Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.
(2) E rendelet 3. § (6) bekezdését és 6. §-át a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja.
(3)7 E rendeletnek az egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelettel megállapított 1. § (3) bekezdés c)-g) pontjait, 3. § (1) bekezdését, 6. §-át és 8. § d) pontját a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

10. § A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet hatályát veszti.
Jogharmonizációs záradék

11. § E rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás, valamint a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása (2006. június 27.) az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.
1. számú melléklet a 22/2009. (X. 16.) PM rendelethez8
Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások
I. Információs-technológiai szolgáltatások:
. IT-alkalmazás tervezés, fejlesztés (TESZOR 62.01.11)
3. Hardver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.10)
4. Rendszer-, szoftver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.20)
5. IT műszaki támogatás (TESZOR 62.02.30)
6. Számítógép üzemeltetés (TESZOR 62.03.1)
7. Hálózatüzemeltetés (TESZOR 62.03.11)
. Adatfeldolgozás, hosztingfelhasználási és egyéb IT-insfrastrukturális szolgáltatás (TESZOR 63.11.1)
I. Ingatlanügyletek
1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)
II. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység
1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10.1)
2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.2)
. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.3)
4. Piackutatás: mennyiségi felmérés (TESZOR 73.20.12)
5. Piackutatás: minőségi felmérés (TESZOR 73.20.11)



. Oktatási tevékenység
1. Nyelvoktatás (TESZOR 85.59.11)
2. Informatikai oktatás (TESZOR 85.59.12)
3. Egyéb szakmai oktatás (TESZOR 85.59.13)
4.ktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.6)
V. Adminisztratív szolgáltatások
1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)
 Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20.1)
VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás
1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.1)
2. Rakománykezelés (TESZOR 52.24)
3. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1)
4. Egyéb közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.19)
5. Szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)
6. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)
. Egyéb szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)
8. Egyéb rakománykezelés (TESZOR 52.24.19)
VII. Egyéb
1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9)
2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)
3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)




1  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (1) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.


2  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (2) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.


3  Módosítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (3) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.


4  Megállapítva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (4) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.


5  Megállapította: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


6  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (5) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.


7  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (6) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.


8  Beiktatva: 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 2. §, 1. melléklet alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2012. I. 1-től.

_____________________
Transzferár - Törvényi szabályozás 2012 - Internet technológia szolgáltatás. Számítógépes hálózatok - Honlap és Laptop szerviz Budapest - X Y Z generáció - Tartalommarketing: Transzfer linképítés ára - prémium linkek szemantikus hálón

2012. március 25., vasárnap

Még egyszer a 2012 évi transzferárazási változásokról

Mint ismeretes, 2012. január elsejével számos ponton módosultak a transzferár-nyilvántartás elkészítésére vonatkozó szabályok. Ezen szabályokat visszamenőlegesen, a 2011. évi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet.

Korábban is írtunk arról, hogy a transzferár-dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedett. Az új évtől kezdődően a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett immáron 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni.

Könnyítés és szigorítás a PM-rendeletek szintjén

A vonatkozó rendeletekből kiolvasható, hogy az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Többek között e szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. A szokásos piaci árat a költség- és jövedelemmódszerrel kell megállapítani, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3–7 százalék közötti tartományba kell esnie. E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke – a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig – nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár-dokumentációt készíteni.

Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

Újabb változások a társasági adóban

A Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap-módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni az ún. „alultőkésítési szabály” változását. Amennyiben a társaság a transzferár-szabályok szerint csökkentette adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével, úgy az alultőkésítési szabály alkalmazásakor is figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozás felé fennálló kötelezettség szokásos piaci kamatát is.

2012. március 20., kedd

Transzferár kamatmentes kölcsön

Blogunk olvasói közül többen érdeklődtek a transzferár kamatmentes kölcsön vonatkozásában felmerülő problémákról. Erről a következőket mondhatjuk: 

A 2012. január elsejével életbe lépő szabályozás értelmében önmagában véve az a tény, hogy valamely vállalkozás saját hatáskörében kamatmentes kölcsönt nyújt egy másik vállalkozásnak, még nem vet fel külön problémákat. Ez a problémamentesség azonban csak akkor áll fenn, ha az adott vállalat az adófizetési kötelezettségeit úgy teljesíti, mintha az adott hitelen rajta lett volna a szokásos piaci mértékű kamat. Ez esetben a kamatmentes hitelek az adózóra pontosan körülhatárolt kötelezettségeket rónak: kötelessége, hogy pontosan megállapítsa a kamatot transzferár szempontból, hiszen ez alapján kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie.

2012. február 19., vasárnap

Féljünk-e a transzferár-nyilvántartástól?

Szakemberek állítják, hogy az újabb adminisztrációs teher hasznos lehet a bírságok elkerülésére.

Évek óta jelent állandó feladatot és fontos nyilvántartási kötelezettséget a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató vállalkozások számára az egymás között alkalmazott árak és árazási módszerek dokumentálása. A tavaly év végi módosítások azonban számos könnyítést jelentenek annak érdekében, hogy ne mint valami mumusra tekintsenek a cégek a transzferár-nyilvántartás elkészítésére – állítja a PricewaterhouseCoopers (PwC).

A mai kihívásokkal teli üzleti környezetben a transzferárazás, annak nyilvántartása és adminisztrációja továbbra is kulcsfontosságú mind az adóhatóságok mind pedig a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózók számára. A 2011 év végén kihirdetett módosítások célja az adminisztrációs terhek könnyítése volt.
A kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózóknak alapvetően két dologra kell nagyon odafigyelni a transzferárazással kapcsolatosan: az ügyletek társasági adó szempontból a szokásos piaci ár elvek szerint kötessenek, valamint, hogy a transzferár-nyilvántartás elkészítési kötelezettségüknek eleget tegyenek minden évben a társasági adóbevallással egyidejűleg.  Az adózó cégek a nyilvántartási kötelezettséget egy újabb adminisztrációs teherként élték meg az elmúlt évek alatt.

Azonban a 2011. december 29-én kihirdetett módosító javaslatok célja az volt, hogy részben könnyítsék ezt az adminisztrációs terhet. A törvényalkotó szerint ez sikerült, de a gyakorlatban a cégek fogják az enyhítések előnyeit látni.

 

2012. január 24., kedd

Egyszerűsített transzferár elszámolás - keményebb birságok

Mint közismert, számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok január elsejével, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra, ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - ismerteti az adótanácsadó cég közleménye. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi.
 


Ebbe a körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet idesorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár nyilvántartás hiteles fordítására sem, hiszen a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében azon van a hangsúly, hogy a dokumentáció megfeleljen a hazai előírásoknak, és ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. "A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat" - véli Hegedüs Sándor.

Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, hanem a viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.


Forrás: MTI   |  STOP

2012. január 6., péntek

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.


 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.



2012. január 1., vasárnap

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

A teljes cikk


2011. december 22., csütörtök

Problémák a transzferárakkal

Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.

az OrientPress Hírügynökség nyomán

2011. december 12., hétfő

Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!
Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.
Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.
Az alultőkésítési szabály változása
A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.
Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.
Változás az adózás rendjében
Mulasztási bírság összegének változása
A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.
A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).
Transzferár nyilvántartás nyelve
Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

2011. november 15., kedd

Mi is a transzferár?

Az oldalunkra történt Google-keresések is mutatják és érdeklődők levelei is arról tanúskodnak, hogy sokan nem a transzferár nyilvántartás elkészítésének rejtélyei felől szeretnének tájékozódni az interneten, hanem pusztán azt szeretnék megtudni, mi fán terem a transzferár. Számukra közüljük az alábbi, közérthetőnek (és nem szakmainak) szánt összefoglalót:

A transzferárak abban különböznek a szokásos piaci áraktól, hogy nem kizárólag a piaci viszonyok határozzák meg, hanem külön megállapodás tárgyát képezik azon vállalkozások között, amelyek nem teljesen függetlenek egymástól. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az adott vállalkozások egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek. Ezeket a külön megállapított árakat nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.

Nem tekintünk egymástól függetleneknek olyan vállalkozásokat, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve egymásnak anya-, leány- vagy fiókvállalatai, kirendeltségei, telephelyei stb. Ezeket kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük.

Amennyiben a vállalkozások egymással transzferárakban kereskednek, úgy nevezett transzferár nyilvántartást kell készíteniük.