Mindennapi életünkben úgy érzékeljük, hogy egyre többet utazunk. Autót vásárolunk, bérlünk, adunk kölcsönbe. De vannak, akik aggódnak a gépkocsiipart is sújtó transzferárak miatt.
Az európai autókereskedő és autókölcsönző szövetség súlyos aggodalmát
fejezte ki az első negyedéves európai autó eladási és bérlési adatok miatt és
rámutat, a kereskedők és bérbe adók nem helyezhetik át tevékenységüket gazdasági
előnyöket biztosító országokba, mint a gyártók.
Miközben a kereskedők és bérbe adók a nyereségesség megőrzéséért és a kliensekért folytatnak ádáz harcot, aközben számos
márka jelentős raktárkészletet erőltet rá az kereskedőkre és az autókölcsönzőkre – rója föl a
gyártóknak a transzferár szabályozás miatt aggódó szövetség. Abban viszont a kereskedők is egyetértenek az
európai autógyártókat képviselő transzferárazási központtal, hogy reálisabb
környezetvédelmi célokat kellene kitűzni az emissziós célok tekintetében
mind a személyautók, mind a kis haszonjárművek terén.
Az európai autókölcsönzők és szervizek számításai alapján
elkészített 2013-as előrejelzése szerint az idei évben 12,054 millió új
személyautó kaphat rendszámot az Európai Unióban, ez 3,8 százalékos
csökkenést jelentene 2012-hez képest.
Ugyan az Európai Unió személyautó piaca 2011 szeptembere óta éppen a
múlt hónapban mutatott először emelkedést, a szakértők szerint az 1,7
százalékos emelkedés elsősorban annak tudható be, hogy áprilisban
kettővel több munkanap volt, mint az előző év azonos időszakában.
Abszolút értékben a múlt hónapban minden idők harmadik legrosszabb
teljesítményét mutatta az európai autóipar, a mélypontot 2012
áprilisában regisztrálták, akkor mindössze 1,021 millió autó talált
gazdára. A múlt hónapban 1,038 millió autó kapott rendszámot, az év első négy hónapjában pedig 4,027 millió. Eszerint a kapcsolt vállalkozásokat érintő transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség mégsem akadálya az autóbérlés és vásárlás válság utáni talpra állásának.
2013. május 18., szombat
2013. április 24., szerda
Romlottak az üzleti várakozások
Számíthatnak-e új lakásra a fiatal házasok? Érdemes-e befektetni Magyarországon? Meddig tart még az építőipar válsága? Milyen kilátásaink lehetnek a jövőre nézve, ha ez év áprilisában ismét romlottak a fogyasztói és az üzleti várakozások is. Ha volt is némi felívelés, ezzel
most megtört a konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított
értékének fél éve tartó emelkedése, írja a szaksajtó.
A Gazdasági Kutató Intézet által, az EU támogatásával végzett szakmai felmérésben az anyag összeállítói közlik, hogy az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, és ennél a mutatónál az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások azonban az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.
Az üzleti bizalmi index a márciusi -11,9-ről -15,6 pontra esett, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 37,3 pontról mínusz 38,9 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -18,5 pontról -21,7-re süllyedt.
A GKI szerint az üzleti szférán belül áprilisban csak az építőipari várakozok javultak, azok is csak kevéssé, és nagyon alacsony szinthez képest. A legnagyobb mértékben az ipari bizalmi index csökkent, utoljára 2009 őszén voltak ilyen pesszimisták az ipari cégek. Különösen a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése romlott, de ez utóbbin belül érdekes módon az exporté javult. A felmérés szerint nem változott az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény, a saját termelésű készletek minősítése pedig még kedvezőbb is lett.
Az építőipari bizalmi index a márciusi jelentős csökkenés után áprilisban kissé emelkedett. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is valamivel kedvezőbb lett, így egyre több az x-technológiájú betonvágás Budapesten.
A kereskedelmi bizalmi index értéke a márciusi enyhe emelkedést követően, annál kissé jelentősebben csökkent. Az eladási pozícióról és a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény romlott, a készletszinté javult.
A szolgáltatói bizalmi index a márciusi jelentős javulás után kissé korrigált. Az üzletmenet és a forgalom megítélése is negatívabb lett.
A felmérés szerint a foglalkoztatási szándék az iparban látványosan zuhant, minden második cég létszámcsökkentésre készül. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága is romlott, de ezekben az ágazatokban a csökkentést tervezők aránya alig haladja meg a növelést tervezőkét. Az építőiparban e tekintetben nem volt változás, továbbra is a létszámcsökkentők vannak jelentős többségben. Mint írják, erősödött a lakosság félelme a munkanélküliségtől.
A GKI szerint az iparban az áremelési törekvések köre nőtt, mértéke gyengült. A kereskedelemben az áremelést tervezők aránya is jelentősen csökkent. Az építőiparban e tekintetben sem volt változás, továbbra is az árak csökkenésére számítók vannak többségben. A szolgáltató cégek áremelési szándéka viszont kissé erősödött, és emelkedett a lakosság inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban látványosan esett, a válaszolók kétharmada romlástól tart. A többi ágazatban is lényegesen többen vannak a pesszimisták; és az építőipar kivételével áprilisban kissé tovább is nőtt arányuk. E tekintetben a lakosság is pesszimistább lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban öt havi emelkedést követően kissé csökkent. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét rosszabbnak, várható megtakarítási képességét viszont kissé jobbnak érzi, mint márciusban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is valamivel nehezebbnek érezték a válaszolók.
A Gazdasági Kutató Intézet által, az EU támogatásával végzett szakmai felmérésben az anyag összeállítói közlik, hogy az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, és ennél a mutatónál az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások azonban az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.
Az üzleti bizalmi index a márciusi -11,9-ről -15,6 pontra esett, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 37,3 pontról mínusz 38,9 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -18,5 pontról -21,7-re süllyedt.
A GKI szerint az üzleti szférán belül áprilisban csak az építőipari várakozok javultak, azok is csak kevéssé, és nagyon alacsony szinthez képest. A legnagyobb mértékben az ipari bizalmi index csökkent, utoljára 2009 őszén voltak ilyen pesszimisták az ipari cégek. Különösen a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése romlott, de ez utóbbin belül érdekes módon az exporté javult. A felmérés szerint nem változott az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény, a saját termelésű készletek minősítése pedig még kedvezőbb is lett.
Az építőipari bizalmi index a márciusi jelentős csökkenés után áprilisban kissé emelkedett. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is valamivel kedvezőbb lett, így egyre több az x-technológiájú betonvágás Budapesten.
A kereskedelmi bizalmi index értéke a márciusi enyhe emelkedést követően, annál kissé jelentősebben csökkent. Az eladási pozícióról és a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény romlott, a készletszinté javult.
A szolgáltatói bizalmi index a márciusi jelentős javulás után kissé korrigált. Az üzletmenet és a forgalom megítélése is negatívabb lett.
A felmérés szerint a foglalkoztatási szándék az iparban látványosan zuhant, minden második cég létszámcsökkentésre készül. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága is romlott, de ezekben az ágazatokban a csökkentést tervezők aránya alig haladja meg a növelést tervezőkét. Az építőiparban e tekintetben nem volt változás, továbbra is a létszámcsökkentők vannak jelentős többségben. Mint írják, erősödött a lakosság félelme a munkanélküliségtől.
A GKI szerint az iparban az áremelési törekvések köre nőtt, mértéke gyengült. A kereskedelemben az áremelést tervezők aránya is jelentősen csökkent. Az építőiparban e tekintetben sem volt változás, továbbra is az árak csökkenésére számítók vannak többségben. A szolgáltató cégek áremelési szándéka viszont kissé erősödött, és emelkedett a lakosság inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban látványosan esett, a válaszolók kétharmada romlástól tart. A többi ágazatban is lényegesen többen vannak a pesszimisták; és az építőipar kivételével áprilisban kissé tovább is nőtt arányuk. E tekintetben a lakosság is pesszimistább lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban öt havi emelkedést követően kissé csökkent. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét rosszabbnak, várható megtakarítási képességét viszont kissé jobbnak érzi, mint márciusban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is valamivel nehezebbnek érezték a válaszolók.
2013. március 26., kedd
Változások a Transzferár szabályzásban
Mint azt az erre kötelezettek tapasztalhatták, az utóbbi időben az adóhatóság nemcsak a transzferár dokumentáció meglétét, hanem egyre inkább a tartalmi megfelelősségét is aprólékosan vizsgálja. Ismernünk kell hát a meglévő és várható változásokat.
Érdemes tudni, ezért felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kormányzati honlapon 2013 márciusa óta olvasható, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett tervezet értelmében több ponton is változások várhatóak a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó 22/2009. (X.16.) PM rendeletben.
A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a transzferár nyilvántartást nem összesítve, hanem szerződésenként kell elkészíteni abban az esetben is, ha a szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul meg. Szerződés hiányában a transzferár nyilvántartásokat ellenőrzött ügyletenként szükséges elkészíteni.
A tervezet értelmében nincs dokumentáció-készítési kötelezettség az adóhatósághoz előzetesen benyújtott szokásos piaci ár-megállapítási kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben az adóhatósági határozat érvényessége megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesülés feltétele, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.
A módosítás alapján szintén nem keletkezik dokumentáció-készítési kötelezettség a nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés kapcsolt vállalkozásra változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt vállalkozás részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani.
A tervezet továbbá pontosítja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál csak az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni. A korábbi szabályozáshoz képest ez jelentős könnyítést jelent, tekintettel arra, hogy már nem a szerződés megkötésétől kell az adóév végéig történő teljesítések értékét figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár vizsgálatakor. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, mind a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, mind pedig az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamát kell alkalmazni.
A tervezet emellett tartalmazza, hogy a szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs, de legfeljebb a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs minősül (alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartás készítése esetén, ahol az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni).
Az egyik legfontosabb módosítás alapján az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok használata során részletes és meghatározott lépéseket kell követni és kvantitatív, valamint és kvalitatív szűréseket kell elvégezni.
Érdemes tudni, ezért felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kormányzati honlapon 2013 márciusa óta olvasható, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett tervezet értelmében több ponton is változások várhatóak a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó 22/2009. (X.16.) PM rendeletben.
A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a transzferár nyilvántartást nem összesítve, hanem szerződésenként kell elkészíteni abban az esetben is, ha a szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul meg. Szerződés hiányában a transzferár nyilvántartásokat ellenőrzött ügyletenként szükséges elkészíteni.
A tervezet értelmében nincs dokumentáció-készítési kötelezettség az adóhatósághoz előzetesen benyújtott szokásos piaci ár-megállapítási kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben az adóhatósági határozat érvényessége megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesülés feltétele, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.
A módosítás alapján szintén nem keletkezik dokumentáció-készítési kötelezettség a nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés kapcsolt vállalkozásra változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt vállalkozás részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani.
A tervezet továbbá pontosítja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál csak az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni. A korábbi szabályozáshoz képest ez jelentős könnyítést jelent, tekintettel arra, hogy már nem a szerződés megkötésétől kell az adóév végéig történő teljesítések értékét figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár vizsgálatakor. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, mind a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, mind pedig az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamát kell alkalmazni.
A tervezet emellett tartalmazza, hogy a szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs, de legfeljebb a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs minősül (alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartás készítése esetén, ahol az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni).
Az egyik legfontosabb módosítás alapján az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok használata során részletes és meghatározott lépéseket kell követni és kvantitatív, valamint és kvalitatív szűréseket kell elvégezni.
2013. február 16., szombat
Transzferárak - év végi kiigazítások
Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt
vállalkozások között alkalmazott transzferárakkal
összefüggő előírások betartatására, és a transzferár nyilvántartási kötelezettség
ellenőrzésére. Nem árt az óvatosság a transzferár szabályozás betartását illetően: jelentős bírságok sújthatják a cégcsoportokat az ezzel összefüggő év végi kiigazítások okán. - MTI-anyag nyomán
A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi adóhatósági megállapításnak. A kiigazítást a vállalatok megtehetik társasági adóbevallásukban is, ami nem jár pénzmozgással, de jellemzően pénzügyileg is rendezik egymás között a felek. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el.
Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál: a kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet.
A Deloitte transzferár tanácsadó cég az elmúlt időszakban több esetben találkozott év végi kiigazításokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítással. A szakértő szerint ezen a területen nőtt a hatósági aktivitás, és a vizsgálatok során a felkészületlen cégek már a legalapvetőbb formai hibákon is elbukhatnak.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a magyar adóhatóság - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nagyobb eséllyel veti alá részletes transzferár-vizsgálatnak azokat a vállalkozásokat, amelyek az év végén jelentős összegű kiigazítást hajtanak végre.
Veszprémi István szerint nincs olyan, minden problémát kezelő megoldás, ami minden cégre egységesen alkalmazható lenne, mert a helyzetet általában bonyolítja, hogy az árak utólagos módosítása nemcsak a társasági adó, hanem az áfa, a helyi adók szintjén, és a vámokat érintően is következményeket vonhat maga után, de a kiigazítás számviteli elszámolása is számos kérdést felvet. Megjegyezte: az év végi kiigazítás sok országban nem preferált eljárás, bármilyen módon is rendezik a felek. Veszprémi István kiemelte: kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a szolgáltatás igénybe vevője vagy a termék megvásárlója állítja ki a kiigazító számlát vagy bizonylatot. Ezek mögött az adóhatóság ugyanis nem fog találni valós teljesítést, ezért a számla tartalmát azonnal meg fogja kérdőjelezni.
Helytelen eljárás az is, amikor a bizonylatot külföldről állítják ki ugyan, de valamilyen profit-allokációra utaló jogcímet írnak rá. Ha esetleg utólag sem lehet részletes analitikával és dokumentációval bizonyítani a korábbi konkrét teljesítésekkel való közvetlen kapcsolatot, az adóhatóság ezt a módszert szintén jó eséllyel el fogja utasítani, mert a háttérben burkolt profit-átcsoportosításra következtet, amelyet nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a külföldről érkező bizonylat miatt is szükség lehet például az áfabevallások önellenőrzésére.
A harmadik tipikus hiba, amikor például egy gyártással foglalkozó cégnek több ezer számlára kellene az év végén egyszerre, egyedi módosító számlákat kibocsátania utólag, és adott esetben önellenőrzéseket elvégeznie, de ezt a hatalmas adminisztrációs teher miatt nem teszi meg. Ennek a lépésnek az elmulasztása is jelentős kockázat a cégre nézve, és a már említett hibás gyakorlatokkal egyetemben nagyságrendi adóhiányhoz, valamint jelentős adóbírsághoz, késedelmi pótlékhoz és mulasztási bírságokhoz vezethet.
A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi adóhatósági megállapításnak. A kiigazítást a vállalatok megtehetik társasági adóbevallásukban is, ami nem jár pénzmozgással, de jellemzően pénzügyileg is rendezik egymás között a felek. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el.
Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál: a kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet.
A Deloitte transzferár tanácsadó cég az elmúlt időszakban több esetben találkozott év végi kiigazításokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítással. A szakértő szerint ezen a területen nőtt a hatósági aktivitás, és a vizsgálatok során a felkészületlen cégek már a legalapvetőbb formai hibákon is elbukhatnak.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a magyar adóhatóság - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nagyobb eséllyel veti alá részletes transzferár-vizsgálatnak azokat a vállalkozásokat, amelyek az év végén jelentős összegű kiigazítást hajtanak végre.
Veszprémi István szerint nincs olyan, minden problémát kezelő megoldás, ami minden cégre egységesen alkalmazható lenne, mert a helyzetet általában bonyolítja, hogy az árak utólagos módosítása nemcsak a társasági adó, hanem az áfa, a helyi adók szintjén, és a vámokat érintően is következményeket vonhat maga után, de a kiigazítás számviteli elszámolása is számos kérdést felvet. Megjegyezte: az év végi kiigazítás sok országban nem preferált eljárás, bármilyen módon is rendezik a felek. Veszprémi István kiemelte: kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a szolgáltatás igénybe vevője vagy a termék megvásárlója állítja ki a kiigazító számlát vagy bizonylatot. Ezek mögött az adóhatóság ugyanis nem fog találni valós teljesítést, ezért a számla tartalmát azonnal meg fogja kérdőjelezni.
Helytelen eljárás az is, amikor a bizonylatot külföldről állítják ki ugyan, de valamilyen profit-allokációra utaló jogcímet írnak rá. Ha esetleg utólag sem lehet részletes analitikával és dokumentációval bizonyítani a korábbi konkrét teljesítésekkel való közvetlen kapcsolatot, az adóhatóság ezt a módszert szintén jó eséllyel el fogja utasítani, mert a háttérben burkolt profit-átcsoportosításra következtet, amelyet nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a külföldről érkező bizonylat miatt is szükség lehet például az áfabevallások önellenőrzésére.
A harmadik tipikus hiba, amikor például egy gyártással foglalkozó cégnek több ezer számlára kellene az év végén egyszerre, egyedi módosító számlákat kibocsátania utólag, és adott esetben önellenőrzéseket elvégeznie, de ezt a hatalmas adminisztrációs teher miatt nem teszi meg. Ennek a lépésnek az elmulasztása is jelentős kockázat a cégre nézve, és a már említett hibás gyakorlatokkal egyetemben nagyságrendi adóhiányhoz, valamint jelentős adóbírsághoz, késedelmi pótlékhoz és mulasztási bírságokhoz vezethet.
2012. december 16., vasárnap
Az ÁFA- és transzferár-vadász NAV
A PwC Magyarország tanulmányában azt olvastuk, hogy az adóhatóság vizsgálatainál az áfavisszaigénylés messze meghalad minden egyéb érdeklődési területet, de a transzferár és a számlák hitelessége is kiemelten érdekelli a NAVot. Az utóbbi öt évben a válaszadók tizede úszta meg az adóhatóság ellenőrzését, míg 5 százalékuknál volt egy-egy részterületre kiterjedő ellenőrzés. A fennmaradó 85 százaléknak része volt az összes adónemre kiterjedő vizsgálatban, amelyen belül 42 százalékot jelent azok száma akik még részellenőrzésen is átestek.
Az adózók beszámolói szerint a NAV érdeklődési körét tekintve messze kiugrik az áfa, illetve annak visszaigénylése, amely az adónemek szerinti fókuszpontok közül 88 százalékkal vezette a listát, míg az ellenőrzések témájaként 78 százalékkal. Az adónemek kérdésében ezután a társasági adó (68 százalék) szerepelt, majd a személyi jövedelemadó (51 százalék) következett, amit az egyes adókötelezettségek teljesítése (32 százalék) követett.
Az egyéb jövedelmekre mindössze 8 százaléknál voltak kíváncsiak a revizorok, de azért elég széles lehetett a NAV érdeklődési köre, mert ezeken a kategóriákon túl az egyéb rovatot is 24 százaléknyi válaszadó jelölte meg az ellenőrök érdeklődési irányaként.
A
témák szempontjából az említett áfavisszaigénylés mellett az
ellenőrzött adózók több mint a felénél a transzferárat (54 százalék) és a
számlák hitelességét (51 százalék) vizsgálták. 47 százalékuknál a
vállalkozás elszámolását és egyéb nyilvántartásait, 46 százalékuknál a
reprezentációt, 44 százalékuknál pedig a természetbeni juttatásokat
ellenőrizték.
Az adózók beszámolói szerint a NAV érdeklődési körét tekintve messze kiugrik az áfa, illetve annak visszaigénylése, amely az adónemek szerinti fókuszpontok közül 88 százalékkal vezette a listát, míg az ellenőrzések témájaként 78 százalékkal. Az adónemek kérdésében ezután a társasági adó (68 százalék) szerepelt, majd a személyi jövedelemadó (51 százalék) következett, amit az egyes adókötelezettségek teljesítése (32 százalék) követett.
Az egyéb jövedelmekre mindössze 8 százaléknál voltak kíváncsiak a revizorok, de azért elég széles lehetett a NAV érdeklődési köre, mert ezeken a kategóriákon túl az egyéb rovatot is 24 százaléknyi válaszadó jelölte meg az ellenőrök érdeklődési irányaként.
2012. november 20., kedd
Kéménybélelés, betonvágás, autóbérlés
 |
| Központi kémény - ipari és gyűjtő-kémény - autóbérlés |
Siralmas adatok - csökken az ipari termelés
A SEO Kereső marketing Bizottság jelentése az ipari kémények termelési tendenciáiról a 2013-as statisztikai adatok fényébenBár a közszolgálati médiumok nézőinek és hallgatóinak más lehetett a benyomása, a felülről vezérelt szerkesztői koncepció más hírekre fektette a hangsúlyt, így ezek vésődhettek a hiszékenységre kissé hajlamos, a Kádár-éra zsigeri kétkedését már lassan feledő nézők-hallgatók emlékezetébe, de a köztévé műsorán lassan hazafias kötelességnek számi csüggés helyett kinéztek az ablakon, láthatták, a KSH a magyar ipart szimbolizáló Nagy Nemzeti Központi Kémény sűrű fekete füstjével rótta fel a magyar haza amúgy sem túlságosan derült egére, hogy szeptember hóban 3,8 %-kal csökkent a Furanflex ipari kémények termelésének a volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. ()
Az ipari export 2012 első 9 hónapjában 0,2 %-kal nőtt, míg szeptemberben 3,6 százalékkal csökkent 2011 azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben a feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem felét adó két al-ág közül a több mint 1/4 súlyú járműgyártás kivitele 6,8 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó ágazat, a feldolgozóipari exportban közel 1/5 arányt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportvolumene igen jelentősen, 24 százalékkal visszaesett. (Szerencsére csökkent az egy főre eső betonvágásek száma is, így senki sem szenvedett súlyos balesetet) .
A honi ipar belföldi értékesítése a január–szeptemberi időszakban 2,5, szeptemberben 6,0 százalékkal alacsonyabb volt a múlt évi azonos időszakánál az x gyémánt-technológiájú weboptimalizálás (seo-link) terén. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 5,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 szeptemberében a feldolgozóipar termelése 4,3 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 7,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,6 százalékkal emelkedett.
Kétezertizenkettő szeptemberében a feldolgozó ipar tizenhárom alága közül kilencben figyelhető meg termeléscsökkenés. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás az augusztusival közel azonos növekedési ütemet mutatott: a termelés volumene 2,7 százalékkal emelkedett a tavaly szeptemberi magas bázishoz képest.
A KSH az idei eddigi legnagyobb visszaesését regisztrálta a második legnagyobb súlyú alágban: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben –, 23,4 százalékkal csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet apadása következtében.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelésből közel egy nyolcaddal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,5 százalékkal mérséklődött a lakossági url optimalizálás és google pozíció javítás relációjában. () A közel egytized súlyt képviselő kokszgyártás, kőolajfeldolgozás kibocsátása – főként az értékesítés egyharmadát adó kivitel élénkülésének köszönhetően – 8,1 százalékkal bővült, míg a hazai eladások csökkentek. A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, illetve a kisebb súlyú gyógyszergyártásban és a villamos berendezés gyártásában 3,8 és 6,7 százalék közötti volumencsökkenést mértek. (Sovány vigasz, hogy a visszaesés miatt az ipari és betonvágásek füstkibocsátása is csökkent - írta az Arvisura weboptimalizálás és duguláselhárítás hivatalos orgánuma, amely a transzferár szabályozás témakörében is tevékenykedik.)
Különösen rossz hír, hogy 2012 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 17,7 százalékkal, az új belföldi rendelések 17,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 2,1 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest.
2012 első kilenc hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,1 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be. 2012 első kilenc hónapjában Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban – Dél-Alföldön (10,6%), Nyugat-Dunántúlon (1,4%), valamint Észak-Alföldön (1,4 %) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 1,5 és 4,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk. Ugyanilyen mértékben esett a autóbérlések volumene is.
2012. október 30., kedd
Mit akar az IMF? - Értelmetlen volt a 200 milliós államkapmpány
Veres János volt pénzügyminiszter kérdést tett fel Varga Mihálynak , az EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek az Országgyülésben. Varga Mihály válaszából kiderül,
hogy
a kormány által médiakampány keretében hangoztatott állítólagos
IMF-feltételek nem szerepelnek azon a listán, melyet a Valutaalap nyári
látogatása után hátrahagyott.
Sőt, igazából nem is feltételekről van szó.
Mint Varga kifejtette, a júliusi egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illett mélyebb kifejtése szükséges. Ezek között találunk egészen konkrét pontokat is, de mivel ezeket az IMF az első tárgyalási forduló után fogalmazta meg, ezek sokkal inkább tekinthetők javaslatoknak, mint feltételeknek. A javaslatok közt szó sincs ingatlanadóról, a családtámogatás visszavágásáról, amit a kormány a bruttó 200 milliós kampányában hangsúlyoz.
Mint Varga kifejtette, a júliusi egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illett mélyebb kifejtése szükséges. Ezek között találunk egészen konkrét pontokat is, de mivel ezeket az IMF az első tárgyalási forduló után fogalmazta meg, ezek sokkal inkább tekinthetők javaslatoknak, mint feltételeknek. A javaslatok közt szó sincs ingatlanadóról, a családtámogatás visszavágásáról, amit a kormány a bruttó 200 milliós kampányában hangsúlyoz.
A kabinet ugyanis olyan hirdetéseket jelentett meg, melyek azt
sugallják, hogy a Valutaalap a nyári és téli teraszbeépítések árában realizálódó ingatlanadó bevezetését és a támogatások
megszüntetését kérte volna a magyar kormánytól. A Valutaalap a kampány
indulásakor jelezte, hogy köztudott, az IMF ilyet nem kért a magyar
kormánytól, ráadásul ennyire konkrét lépéseket nem is szabnak
feltételnek, nem ez az alap gyakorlata (a Varga által ismertetett
levélben is csupán javaslatokról van szó).
A magyar kormány szerint a kampányra
azért van szükség, hogy felkészítsél az állampolgárokat az
IMF-megegyezésre, illetve hogy ismertessék a magyar álláspontot. A
kabinet szerint a tömegével küldött üzenetek nem a Valutalap ellen szólnak, noha
mindegyik plakáton és hirdetésben szerepel, hogy "Nem engedünk az
IMF-nek".
Válaszában Varga Mihály kitért a magyar fél válaszára (ezt szeptember közepére sikerült elkészíteni), melynek kapcsán megjegyzi, a "tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének tovább csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkőr bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában".
Válaszában Varga Mihály kitért a magyar fél válaszára (ezt szeptember közepére sikerült elkészíteni), melynek kapcsán megjegyzi, a "tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének tovább csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkőr bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában".
2012. október 27., szombat
Orbán Viktor 600 milliárdja
600 milliárdos bejelentést tett Orbán Viktor
A kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából, megszabadulhassanak adósságterhük egy részétől - hangzott el szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen. Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. A kormányfő bejelentése szerint összesen 1.956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat. Arról a miniszterelnök nem beszélt, hogy mi lesz az így átvállalt adósságállomány sorsa, de sokat sejtetően annyit elárult: "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük", és ezek nem mindegyike indokolatlan.
Íme a részletek!
Orbán Viktor beszédét követően a Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki, melyben részletesen bemutatják "Orbán Viktor miniszterelnök javaslatát az önkormányzatok adósságcsapdából való kimentésére függetlenségük helyreállítása érdekében".
1. A kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti települések esetében az országos állomány 8%-a körül lévő adósságállomány oszlik meg körülbelül 1.700 település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1.673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint.
2. A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti települések esetében az adósság - az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való - részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Az 5.000 fő feletti települések adósságállományát átlagos 40%-os mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát.
Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján.
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ennek megfelelően, amennyiben egy 5.000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó - fentiek alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának:
- 100%-ával egyezik meg, vagy meghaladja azt, adósságállománya 40%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 134 önkormányzat, 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebbe a kategóriában vannak. (Példák: Budakalász, Sárvár)
- 75%-a és 100%-a közé esik, adósságállománya 50%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár)
- 50%-a és 75%-a közé esik, adósságállománya 60%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós, Gyula)
- 50%-át sem éri el, adósságállománya 70%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg)
Az elgondolás alapján az 5.000 fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállománya kerül átvállalásra. Ehhez hozzászámítva az 5.000 fő alatti önkormányzatok esetében a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1.956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.
2012. október 19., péntek
Az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cége
Felszállt a füst az adózás ipari kéményeiből... Megvan az idei győztes.
Magyarországon az Ernst & Young-ot választotta az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cégének az International Tax Review. Az elmúlt három évben összesen hat díjból ötöt hazai irodánknak ítélt oda a zsűri. A vállalatot kétszer az év adótanácsadó, míg háromszor az év transzferár-tanácsadó cégének választották.
„Mindkét díj elismerése annak a kitartó és következetes munkának, amelyet az elmúlt években folytattunk Magyarországon és a régióban. Sikerünk titka egyebek mellett abban rejlik, hogy hazai tapasztalatunkat és a nemzetközi tudásunkat egyaránt felhasználjuk munkánk során. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi elismeréseket kiváló magyar adószakértőinknek köszönhetjük” – hangsúlyozta Rencz Botond, az Ernst & Young regionális vezető adópartnere.
Az Európai Adóügyi Díjakat minden évben a legnevesebb adóügyi kiadvány szerkesztői ítélik oda ügyfél referenciák alapján. Az elismerést azok a cégek kaphatják meg, akik a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják az adóügyi tranzakciók, a strukturálás és a transzferár-tanácsadás területén. Azon vállalatokat díjazzák, amelyek nemcsak kiváló eredményeket érnek el, de élen járnak az innováció területén, és képesek megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal is az egyes kategóriákon belül.
„A pénzügyi vezetők számára a transzferárazás jelenti az egyik legnagyobb kihívást az adózás területén, ezért is nagy elismerés, hogy a szakma ismét cégünknek ítélte a legjobbnak járó díjat ezen a területen” – tette hozzá Lipták Zoltán, az Ernst & Young transzferár-tanácsadási üzletág vezetője.
A nagyszabású londoni gálaesten összesen hét díjat gyűjtött be az Ernst & Young Európában, ebből egyedülállóan két kategóriában is a hazai adótanácsadási üzletág részesült elismerésben.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Magyarországon az Ernst & Young-ot választotta az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cégének az International Tax Review. Az elmúlt három évben összesen hat díjból ötöt hazai irodánknak ítélt oda a zsűri. A vállalatot kétszer az év adótanácsadó, míg háromszor az év transzferár-tanácsadó cégének választották.
„Mindkét díj elismerése annak a kitartó és következetes munkának, amelyet az elmúlt években folytattunk Magyarországon és a régióban. Sikerünk titka egyebek mellett abban rejlik, hogy hazai tapasztalatunkat és a nemzetközi tudásunkat egyaránt felhasználjuk munkánk során. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi elismeréseket kiváló magyar adószakértőinknek köszönhetjük” – hangsúlyozta Rencz Botond, az Ernst & Young regionális vezető adópartnere.
Az Európai Adóügyi Díjakat minden évben a legnevesebb adóügyi kiadvány szerkesztői ítélik oda ügyfél referenciák alapján. Az elismerést azok a cégek kaphatják meg, akik a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják az adóügyi tranzakciók, a strukturálás és a transzferár-tanácsadás területén. Azon vállalatokat díjazzák, amelyek nemcsak kiváló eredményeket érnek el, de élen járnak az innováció területén, és képesek megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal is az egyes kategóriákon belül.
„A pénzügyi vezetők számára a transzferárazás jelenti az egyik legnagyobb kihívást az adózás területén, ezért is nagy elismerés, hogy a szakma ismét cégünknek ítélte a legjobbnak járó díjat ezen a területen” – tette hozzá Lipták Zoltán, az Ernst & Young transzferár-tanácsadási üzletág vezetője.
A nagyszabású londoni gálaesten összesen hét díjat gyűjtött be az Ernst & Young Európában, ebből egyedülállóan két kategóriában is a hazai adótanácsadási üzletág részesült elismerésben.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
2012. október 6., szombat
"Oltári gáz van" - "Kvázi feudális berendezkedés"
"Súlyos hiba úgy viselkedni, mintha mi fújnánk a Passzát-szelet"
A kormány intézkedéseit bírálta Chikán Attila és Mellár Tamás is a Menedzserek Országos Szövetségének konferenciáján. Az első Orbán kormány gazdasági minisztere szerint a koncepció hiánya és az improvizálás jellemzi a kabinet intézkedéseit. Mellár Tamás pedig azt mondta: nem lesz IMF-megállapodás. Szerinte az egyezség hiánya miatt drágábban kell finanszírozni a jövő évi költségvetést.
Chikán Attila és Mellár Tamás közgazdászok szerint a kormánynak olyan koherens gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely az elmúlt két évre nem volt jellemző. A két egyetemi professzor, aki az első Orbán-kabinet alatt magas kormányzati funkciót töltött be, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) csütörtöki rendezvényén értékelte a magyar gazdaságpolitikát.
A hallgatóságból érkezett kérdésre, hogy a magyar kormány még ebben a választási ciklusban köt-e megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), Mellár Tamás, a KSH volt elnöke kategorikusan nemmel válaszolt.
Chikán Attila pedig úgy felelt: nincs olyan kormánydöntés, hogy ne legyen, de olyan sincs, hogy legyen megállapodás az IMF-fel. "Én kívánatosnak tartom" a hitelmegállapodást - tette hozzá.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere elmondta: a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a bizalom hiánya; a gazdaság szereplői bizalmatlanok a kormánnyal és egymással szemben.
A volt miniszter a jövő évi költségvetésről elmondta: "bölcs döntés volt", hogy a kormány a végleges számok elfogadását az IMF-tárgyalások következő szakasza utáni időszakra tolta el. Szerinte helyes, hogy a kormány a túlköltekezést vissza akarja fogni és csökkenteni kívánja a költségvetés hiányát, de nem mindegy, hogy milyen eszközökkel teszi ezt.
Mellár Tamás kiemelte: az elmúlt két évben a kormány szokatlan gazdaságpolitikai megoldásai, az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai intézkedések nem álltak össze. Sőt a helyzetet nehezítette, hogy az intézkedések mögött rendre elmaradtak a hatástanulmányok - vélekedett. Mellár Tamás rámutatott: jó cél az, hogy az államadósságot csökkenteni akarja a kormány, de ehhez szerkezeti változások is szükségesek hosszabb távon, mert a magyar gazdaság jelenlegi állapotában és szerkezetében nem versenyképes.
Mellár Tamás szólt arról, hogy az Orbán-kormány "nekiesett a külföldi tőkének", ezt azonban furcsa módon felemásan teszi: miközben nem szereti a szolgáltató szektorban tevékenykedő, illetve a pénzügyi szektorban működő külföldi tőkét, addig a kifejezetten a termelésbe beruházó külföldi tőkéseket kedveli.
A volt KSH-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a kormány a "kvázi feudális berendezkedést" akarja megvalósítani az országban. Rámutatott: a több évszázados hagyományok miatt erre a hűbéri társadalomra van is fogadókészség a magyar társadalom egy részében. Mint mondta: "újra meg lehetne írni Mikszáth vagy Móricz regényeit, például a Rokonokat".
Arra a felvetésre, hogy milyen intézkedéseket tennének, ha volna beleszólásuk a kormányzati politika alakításába, Chikán Attila úgy felelt: a cél az lenne, hogy visszaálljon a stabilitás és a bizalom, és jelentősen korszerűsíteni kellene az intézményrendszert. Kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium együttműködése "totális csőd".
Mellár Tamás úgy fogalmazott, hogy "minél előbb befejezném a szabadságharcot, és a hosszú távú együttműködésre helyezném a hangsúlyt a külföldi tőkével".
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)