Jelentős számú vállalkozást érint a transzferár-dokumentációs határidő közeledése. A szokásos
piaci árak nyilvántartásának elkészítési határideje ugyanis megegyezik a
társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával.
Nem tudják minden cégnél, de jobb észben tartani: a 2013-as
évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő legkésőbb május
31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hamarabb
nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is
előbb kell elkészíteniük. A naptári éves adózók körében pedig 2014-ben lehet
először alkalmazni a tavaly júniusban bevezetett
dokumentációs könnyítési szabályt. Nem kell ugyanis nyilvántartást
készíteni az áfa nélkül számított 50 millió forint alatti cégcsoporton
belüli tranzakciókról.
Fokozott figyelemmel ellenőrzik az áraknak adatbázisok segítségével történő alátámasztását
2013 nyáráig azonban a több éven át érvényben lévő szerződések esetén a
szerződéskötés időpontjáig visszamenően az összes előző év
teljesítésének összegét kumuláltan kellett figyelembe venni. Így
elképzelhető volt, hogy egy adott évben ugyan nem lépte át az ügylet az
50 milliós értékhatárt, de a korábbi évek teljesítései miatt, mégis
kellett nyilvántartást vezetni. Az új szabály szerint most adóévenként
külön-külön kell vizsgálni, hogy adott évben elérte-e a nettó 50 milliót
a tranzakciók összege, és azokat a tranzakciókat, amelyek éves szinten
nem érik el ezt az értékhatárt, nem kell dokumentálni. Üröm az örömben,
hogy éppen a könnyítés következtében a nagyobb ügyletek és az árak
adatbázisok segítségével történő alátámasztásának ellenőrzésére fokozott
figyelem fog jutni.
x: Jelentősebb, szintén a könnyítés irányába ható tavaly nyáron érvénybe
lépett módosítás még, hogy az ún. alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli
kezelési szolgáltatások kapcsán elfogadott haszonkulcs tartomány 3-7%-ról
3-10%-ra bővült. Ennek hatására a vállalkozások szélesebb körben
készíthetnek egyszerűbb transzferár dokumentációt a csoporton belüli
standardizált szolgáltatások kapcsán, mint amilyenek az IT
szolgáltatások, az adminisztratív tevékenységek, a jogi, számviteli,
fordítási és piackutatási területhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások,
az oktatási tevékenység és bizonyos szállítással, raktározással
kapcsolatos logisztikai szolgáltatások.
A transzferárak a kapcsolt felek között alkalmazott árak. A transzferárazás pedig az ilyen
cégek adminisztrációs kötelezettsége, mely az ellenőrzött ügyletekben
érvényesített árak piaci szintjének vizsgálatát jelenti (azaz annak
tesztje, hogy hasonló körülmények között független gazdasági szereplők
is ezt az árat alkalmaznák-e), másrészt ennek dokumentálását, a
nyilvántartási kötelezettséget is takarja.
Kikre nem vonatkozik a kötelezettség?
Nem kell mindenkinek
transzferár nyilvántartást vezetnie: nem kell
például a kisvállalkozásoknak, valamint tőzsdei ügylet vagy hatósági ár
alkalmazása esetén. Továbbá a 2013. június 21-én hatályba lépett
rendelkezés alapján nem kell dokumentációt készíteni azokról az
ügyletekről, amelyek adott évben 50 millió Ft (áfa felszámítása nélküli
szokásos piaci áron) alatt voltak.
A dokumentáció-készítési kötelezettség az adózót ellenőrzött
ügyletenként terheli, és kiterjed az írásba foglalás nélkül, szóban,
ráutaló magatartással megkötött szerződésekre is. A több éven át tartó
ügyletek esetében a nyilvántartásokat évente felül kell vizsgálni.
A transzferárazás szabályainak betartására a hatóságok kiemelten
figyelnek, hiszen a feleknek érdekében állhat az árak torzítása, a
szokásos piaci ártól való eltérítése, amely miatt adóhiány keletkezhet
az érintett államokban. Egy nemzetközi vállalatcsoport például
megtehetné, hogy a belső kereskedelmében torzított árak alkalmazásával
abban az államban növeli jövedelmeit, ahol alacsonyabb a társasági adó
kulcsa. Ezzel a cégcsoport összes jövedelmét növelné, adókötelezettségét
pedig csökkentené. Éppen ezért az adózási szabályok korlátokat
állítanak a kapcsolt felek közötti ügyletek árainak torzítása elé.
Ilyenkor annak a cégnek, akinek a piaci ártól való eltérés csökkentette
az adóalapját, meg kell növelnie azt (mintha piaci árakon kereskedett
volna). Bizonyos esetben és meghatározott feltételekkel a másik cég,
ahol a torz árak miatt az adóalap magasabb, annak csökkentése is
lehetséges lehet.
A NAV-vizsgálatok kiemelt célpontja a transzferárazási dokumentációs kötelezettség ellenőrzése
A transzferár-meghatározás és a dokumentációs kötelezettség hosszú évek
óta töretlenül az adóhatósági vizsgálatok kiemelt célpontja, és sok cég
számára meglepő a büntetés mértéke is. Dokumentációs hiányosság esetén
például 2 millió Ft a mulasztási bírság dokumentációnként és évente
kivethető maximális mértéke, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén
akár duplázhat, illetve négyszerezhet is.
Egyszerűsített adminisztráció
Hibák pedig szép számmal akadnak: sok esetben nem elég részletes az
elkészült nyilvántartás, hiányoznak a megfelelő alátámasztó adatok, vagy
éppen olyan adatbázist használnak, ahol az adatok nem visszakereshetők.
A vállalatoknak módjukban áll egyszerűsíteni az
adminisztrációjukat az úgy nevezett hatósági ármegállapítással: az
APA-eljárással. A cég egy jövőbeli ügyletére elkészített transzferár
elemzését és nyilvántartását az adóhatóság jóváhagyja, és 3-5 évre
rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az
idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az
ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.
Az OrientPress Hírügynökségcikke nyomán