Féljünk-e a transzferár-nyilvántartástól?

Szakemberek állítják, hogy az újabb adminisztrációs teher hasznos lehet a bírságok elkerülésére.

Évek óta jelent állandó feladatot és fontos nyilvántartási kötelezettséget a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató vállalkozások számára az egymás között alkalmazott árak és árazási módszerek dokumentálása. A tavaly év végi módosítások azonban számos könnyítést jelentenek annak érdekében, hogy ne mint valami mumusra tekintsenek a cégek a transzferár-nyilvántartás elkészítésére – állítja a PricewaterhouseCoopers (PwC).

A mai kihívásokkal teli üzleti környezetben a transzferárazás, annak nyilvántartása és adminisztrációja továbbra is kulcsfontosságú mind az adóhatóságok mind pedig a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózók számára. A 2011 év végén kihirdetett módosítások célja az adminisztrációs terhek könnyítése volt.
A kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózóknak alapvetően két dologra kell nagyon odafigyelni a transzferárazással kapcsolatosan: az ügyletek társasági adó szempontból a szokásos piaci ár elvek szerint kötessenek, valamint, hogy a transzferár-nyilvántartás elkészítési kötelezettségüknek eleget tegyenek minden évben a társasági adóbevallással egyidejűleg.  Az adózó cégek a nyilvántartási kötelezettséget egy újabb adminisztrációs teherként élték meg az elmúlt évek alatt.

Azonban a 2011. december 29-én kihirdetett módosító javaslatok célja az volt, hogy részben könnyítsék ezt az adminisztrációs terhet. A törvényalkotó szerint ez sikerült, de a gyakorlatban a cégek fogják az enyhítések előnyeit látni.

 

Egyszerűsített transzferár elszámolás - keményebb birságok

Mint közismert, számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok január elsejével, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra, ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - ismerteti az adótanácsadó cég közleménye. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi. 


Ebbe a körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet idesorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár nyilvántartás hiteles fordítására sem, hiszen a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében azon van a hangsúly, hogy a dokumentáció megfeleljen a hazai előírásoknak, és ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. "A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat" - véli Hegedüs Sándor.

Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, hanem a viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.

Forrás: MTI   |  STOP

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.

 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

A teljes cikk

Problémák a transzferárakkal

Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.

az OrientPress Hírügynökség nyomán

Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!

Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.

Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.

Az alultőkésítési szabály változása

A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.

Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.

Változás az adózás rendjében

Mulasztási bírság összegének változása

A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.

A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Mi is a transzferár?

Az oldalunkra történt Google-keresések is mutatják és érdeklődők levelei is arról tanúskodnak, hogy sokan nem a transzferár nyilvántartás elkészítésének rejtélyei felől szeretnének tájékozódni az interneten, hanem pusztán azt szeretnék megtudni, mi fán terem a transzferár. Számukra közüljük az alábbi, közérthetőnek (és nem szakmainak) szánt összefoglalót:

A transzferárak abban különböznek a szokásos piaci áraktól, hogy nem kizárólag a piaci viszonyok határozzák meg, hanem külön megállapodás tárgyát képezik azon vállalkozások között, amelyek nem teljesen függetlenek egymástól. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az adott vállalkozások egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek. Ezeket a külön megállapított árakat nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.

Nem tekintünk egymástól függetleneknek olyan vállalkozásokat, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve egymásnak anya-, leány- vagy fiókvállalatai, kirendeltségei, telephelyei stb. Ezeket kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük.

Amennyiben a vállalkozások egymással transzferárakban kereskednek, úgy nevezett transzferár nyilvántartást kell készíteniük.

Nemcsak transzferár: ÁFA visszaigénylések 2011-ben

Blogunk értesülései szerint a 2011-es tárgyévben eddig 15 ezer cég igényelt vissza összesen 272 milliárd Ft ÁFÁt az Európai Bizottság döntése nyomán. Előre láthatóan az összegeket legkésőbb november végén vagy december elején kaphatják meg a vállalkozások.

A NAV közlése szerint a vállalkozások kétféleképpen igényelhették vissza az általános forgalmi adót: vagy külön beadványban, amelyet 800 adózó töltött ki 26 milliárd összeg visszaigénylésére vonatkozóan, vagy az aktuális adóbevallásban. Utóbbi lehetőséggel 14.800 cég élt, a bevallások 246 milliárdról szóltak.
   
Szakértői vélemények szerint nem biztos, hogy az államkassza 272 milliárdos veszteséget könyvel majd el, mivel előfordulhatnak jogosulatlan visszaigénylések, és azok a cégek sem számíthatnak a pénzre, amelyek korábban adótartozást halmoztak fel. A visszaigénylés végösszege hozzáértők becslése szerint cirka 245-255 milliárd forint lehet.

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.